A Közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény, (a továbbiakban Ktv.)
A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. MKM rendelet és módosításai (a továbbiakban R)
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról, valamint annak módosításai (a továbbiakban Kjt.)
1997. évi XXXI .törvény a gyermekvédelemről
1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről
1992. évi XLII. Törvény az államháztartásról
138/1992. (X.8.) Kormányrendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben
1992. évi XXII. Törvény a Munka törvénykönyvéről, valamint annak módosításai (a továbbiakban Mt.)
20/1997. (II. 13.) Kormányrendelet a közoktatásról szóló 1993. évi törvény végrehajtásáról
277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól
A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a kapcsolódó rendeletek
217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről
A 32/2008.(XI.24.)OKM-rendelet
Alapító okirat
Önkormányzati rendeletek, határozatok

1.2. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja

A Szervezeti és Működési Szabályzat – a továbbiakban SZMSZ - célja, hogy a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza a Bárdos Lajos Általános Iskola szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott cél- és feladatrendszer tevékenységeinek és folyamatainak összehangolt, racionális és hatékony megvalósítását szolgálja és szabályozza.

2. Az SZMSZ hatálya

2.1. Területi vonatkozásában kiterjed az intézmény illetékességi körébe tartozó épületekre, létesítményekre, valamint az iskola által szervezett programokon az iskolán kívüli helyszínekre.

2.2. Személyi hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló tanulókra, a tanulók szüleire, valamint a pedagógusokra és más alkalmazottakra. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok is kötelesek megtartani, akik az intézménnyel munkakapcsolatba kerülnek, valamint igénybe veszik annak szolgáltatásait.

2.3. Időbeli hatály

A szabályzatot az iskola nevelőtestülete fogadja el, a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól.

Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény – 1996. november 14-én elfogadott, utólag 2002. szeptember 1-jén módosított – SZMSZ.

A szabályzat előírásait módosítani, hatályon kívül helyezni – a jogszabályban meghatározott jogkörök gyakorlásával - a nevelőtestület egyetértésével, a fenntartó jóváhagyásával lehet.

II. fejezet

Az intézmény adatai

1. Az intézmény jellemző adatai

1.1. Alapító okirat szerinti megnevezése, székhelye

Bárdos Lajos Általános Iskola (mely 8 évfolyammal működő nevelési-oktatási intézmény)

2120 Dunakeszi, Iskola sétány 18. sz.

Az intézmény telephelyei:

2120 Dunakeszi, Kandó Kálmán sétány 12.

2120 Dunakeszi, Fő út 143.

Az intézmény alapítója, az alapítás éve:

Magyar Államvasutak, Dunakeszi – 1920.

Az intézmény fenntartója:

Dunakeszi Város Önkormányzata

2120 Dunakeszi, Fő út 25.

1.2. Az intézmény alapító okiratának száma, kelte, az engedély kiállítója

143/1992/c. – Dunakeszi Város Önkormányzata

(Az Alapító okirat módosításai: 31/1994.c.; 100/1998.; 34/2004. valamint 238/2004. valamint 144/2009. (07.30.) sz. határozat )

1.3.Az intézmény jogállása

Önálló jogi személy. Jogi képviselője – a vonatkozó jogszabályok értelmében - az igazgató. A képviselő testület bízza meg nyilvános pályázati eljárás útján. A megbízás határozott időre szól. A pályázati eljárással kapcsolatos feladatokat a jegyző látja el.

A képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházza át a felelős vezetőkre: akadályoztatása esetén:

városi rendezvényeken a vezető helyettesekre,
pénzügyi, költségvetési kérdésekben a gazdasági ügyintézőre,
szülők előtti képviselet esetében az igazgatóhelyettesekre,
a tanulók képviselői, a Diákönkormányzat előtti képviselet esetében a Diákönkormányzatot patronáló pedagógusokra.

1.4. Az intézmény tevékenysége

Szakfeladatok 2009. december 31. napjáig:

Szakágazat száma: 852010 alapfokú oktatás TEÁOR: 8520

Szakfeladatok:

- 801214 Általános iskolai nappali nevelés, oktatás

- 801225 Sajátos nevelési igényű tanulók integrált nappali rendszerű áltanos iskola nevelése oktatása (max. létszám: 19 fő) elsősorban beszéd és hallásfogyatékos gyermekek

- 805113 Napköziotthoni és tanulószobai foglalkozás (szorgalmi időben)

- 924036 Diáksport

- 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés

- 552411 Munkahelyi vendéglátás

- 751922 Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai

- Iskolai könyvtári feladatok ellátása

2010. január 1. napjától

Szakágazat száma: 852010 alapfokú oktatás TEÁOR: 8520

Szakfeladatok:

- 801214 Általános iskolai nappali nevelés, oktatás (1-4. évfolyam)

- 852021 Általános iskolai nappali nevelés, oktatás (5-8. évfolyam)

- 852012 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók integrált nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam)

- 852022 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók integrált nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 1-8. évfolyam: (max. létszám: 19 fő) elsősorban beszéd- és hallásfogyatékos gyermekek

- 855911 Általános iskolai napközi otthoni nevelés

- 855914 Általános iskolai tanulószobai nevelés

- 931204 Iskolai diáksport-tevékenység és támogatása

- 562913 Iskolai intézményi étkeztetés

- 562917 Munkahelyi étkeztetés

- 841901 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai

- Iskolai könyvtári feladatok ellátása

Speciális képzési formák:

- emelt szintű ének-zene és idegen nyelv (angol, német) oktatás

Évfolyamok száma: 8 évfolyam.

Maximális gyermek-, tanulólétszám: 572 fő

2. Az intézmény gazdálkodási formája

Önállóan működő, részben önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Önálló bérgazdálkodó. A meghatározott pénzügyi, számviteli, vagyongazdálkodási és műszaki feladatokat az Önkormányzati Intézmények Gazdasági Ellátó szervezete látja el 145/2009. (07.30.) sz. önkormányzati határozatban jóváhagyott Együttműködési Megállapodás alapján.

3. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga

A feladatok ellátásához az iskolának rendelkezésére áll az 5066 hrsz-on a 7220 m²földterületű ingatlan, a rajta található 1330 m²alapterületű felépítmény, az iskola 5068/10 hrsz-on a 2642 m² földterületű ingatlan, a található 784 m²alapterületű felépítmény, az iskola épületet, a melegítő konyha és ebédlő valamint az udvar, az 5068/11 hrsz-on elhelyezkedő 4379 m² alapterületű felépítmény az iskola épülete, a főzőkonyha és az ebédlő. A feladat ellátásához rendelkezésre állnak a leltár szerinti eszközök.

Az intézmény kezelésében lévő önkormányzati vagyon: az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyon nyilvántartási és adatszolgáltatási rendjéről szóló 147/1992. Korm. Rendeletnek megfelelően vezetett érték.

Az intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyont szabadon használhatja, ugyanakkor köteles az alapfeladat jó színvonalú ellátása érdekében hasznosan működtetni.

Köteles azt megóvni. Az intézmény a rendelkezésre álló ingatlan vagyont nem jogosult elidegeníteni, biztosítékul felhasználni. Jogosult viszont épületeit, építményeit az alapfeladat sérelme nélkül a 41/2005. (XII. 13.) sz. önkormányzati rendelet figyelembe vételével bérletbe adni. Az intézmény a rendelkezésre álló eszközeivel – szabad kapacitása mértékéig – alaptevékenységet kiegészítő, anyagi haszonszerzésre irányuló kisegítő tevékenységet végezhet: vendégétkeztetés, rendezvények szervezése. Az ezekből származó bevételt az intézmény alapfeladatainak ellátásához, ill. az e tevékenységben résztvevők díjazásához felhasználhatja, mely tételeket a költségvetésben mind a bevételi, mind a kiadási oldalon fel kell tüntetni. A nem önkormányzati pénzbeli adományokat (pl.: szponzori) és pályázatokon nyert összegeket, az intézményi költségvetésen át kell futtatni.

4. A működés gazdasági-pénzügyi feltétele

Az intézmény fenntartási és működési költségeit a naptári (gazdasági) évekre összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésben irányozza elő. A költségvetés tervezésével és teljesítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról az igazgató a belső ellenőrzés megszervezésével gondoskodik. A költségvetésben a fenntartó biztosítja az alapfeladatok - és vállalása alapján a speciális képzési feladatok - ellátásához szükséges pénzeszközöket, amit az intézmény saját bevételeivel egészíthet ki az Alapító okiratban meghatározottak szerint.

5. Az intézmény alapvető általános és szakmai dokumentumai

Alapító okirat

Szervezeti és Működési Szabályzat és mellékletei

Házirend és mellékletei

Pedagógiai Program

Minőségirányítási Program

Intézményi éves munkaterv és értékelő beszámoló

A dokumentumok nyilvánosak, hozzáférhető elhelyezésükről – az intézményben szokásos módon - az igazgató gondoskodik. A tájékoztatás kérésének és erre a tájékoztatás adásának rendje megegyezik a jelen dokumentumra is vonatkozó, 6. fejezet 2. pontjában rögzített előírásokkal.

6. Az intézmény bélyegzői

Feliratuk:

Hosszú bélyegző: Bárdos Lajos Általános Iskola, 2120 Dunakeszi, Iskola sétány 18.

Tel/fax: 06-27-341-204; OM-azonosító: 037313

Körbélyegző: Bárdos Lajos Általános Iskola, Dunakeszi

Az intézményi bélyegzők használatára jogosult személyek:

Igazgató, igazgatóhelyettesek, gondnok, gazdasági ügyintéző

7. Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési rendje

IGAZGATÓ
1. Alsó tagozatot vezető igazgató helyettes	2. Felső tagozatot vezető igazgató helyettes
Minőségfejlesztési munkaközösség/team
Alsó tagozatos és napközis munkaközösség-vezetők	Felső tagozatos munkaközösség vezetők	Gondnok
Alsó tagozatos Diákönkormányzatot patronáló tanító	Felső tagozatos Diákönkormányzatot patronáló tanár	Takarítók, karbantartó, udvari munkás,
Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Oktatás technikus Iskolatitkár, gazdasági ügyintéző
Beosztott tanítók	Beosztott tanárok
Beosztott napközis csoportvezető tanítók	Beosztott napközis csoportvezető tanár(ok)
Logopédus (külsős) Gyógytestnevelő (külsős) Pszichopedagógus (külsős)	Könyvtáros
	Pályaválasztási felelős
Munka- és tűzvédelmi felelős Szakorvos(ok), védőnők (külsős munkatársak)

8. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei

8.1. A szervezeti felosztás alapelvei

Intézményünk belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál legfontosabb alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével határoztuk meg a szervezeti egységeket.

8.2. Az intézmény szervezeti egységei és azok vezetői

Alsó tagozat: az alsó tagozat igazgató helyettese

Felső tagozat: a felső tagozat igazgató helyettese

Technikai csoport: gondnok.

III. fejezet

Az intézményi működés rendje

l. A tanév rendje

A tanév szorgalmi időszakra és tanítási szünetekre (őszi, téli, tavaszi szünetekre és nyári vakációra) tagolódik. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik.

A szorgalmi idő előkészítése általában augusztus 15-31-ig tartó időszakban történik. Felelőse az igazgató.

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg és rögzíti az éves munkatervben az SZMK, a Közalkalmazotti Tanács, a Diákönkormányzat és a fenntartó véleményének figyelembevételével.

A tanév helyi rendjében meghatározzuk:

- a tanítási szünetek időpontját (a miniszter által meghatározott kereteken belül),

- a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját,

- az intézményi szintű rendezvények és ünnepségek módját és időpontját,

- a vizsgarendet (osztályozó-, javító-, helyi szintmérő, stb. vizsgák),

- a tantestületi értekezletek témáit és időpontjait.

A tanév helyi rendjének elfogadása, valamint az éves munkaterv jóváhagyása a tanévnyitó tantestületi értekezleten történik.

A tanév helyi rendjét, az intézmény Házirendjét, a munka-, tűz-, baleset- és katasztrófavédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

A tanulók kötelező és nem kötelező tanórai foglalkoztatásáról a Közoktatási törvény előírásai szerint gondoskodik az intézmény.

2. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei, megszűnése

A Közoktatási törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését.

A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítvány és az előző iskola által kiadott iskolaváltoztatási lap alapján. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2.1. A felvétel tanulmányi feltételei

Az iskola 1. évfolyamán induló emelt szintű ének-zenei osztályba meghallgatás után lehet bekerülni. Az emelt szintű nyelvi csoportba jelentkező tanulóink csoportba kerüléséről az iskola pedagógusaiból álló, a nevelőtestület által kijelölt szakmai bizottság dönt. Az emelt szintű nyelvi csoportba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján – tantárgyi szintfelmérő vizsgát kell tennie. A meghallgatások, és szintfelmérések időpontját az éves munkaterv rögzíti.

2.2. A tanulói jogviszony megszűnéséről a Közoktatási törvény rendelkezik.

3. A tanuló jogai és kötelességei

A közoktatási intézményekben nevelt és oktatott gyermekek jogait és kötelességeit a Közoktatásról, a gyermekek védelméről szóló törvények valamint az iskola Házirendje fogalmazza meg.

Az intézmény megteremti - a közoktatási törvényben biztosított - tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény Házirendje tartalmazza.

4. Az intézmény tanulóinak munkarendje

Az intézmény Házirendje és mellékletei tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók iskolai munkarendjének, életének részletes szabályozását.

A Házirend szabályainak betartása kötelező az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre: tanulóra, a tanulók szüleire, a pedagógusokra és más alkalmazottakra. Erre elsősorban minden tanuló, szülő, dolgozó saját maga ügyel. A Házirendet - az intézmény vezetőjének előterjesztésére - a törvényben meghatározott közösségek egyetértésével a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó hagyja jóvá.

5. A tanulók fogadásának rendje

Az intézmény működési rendjéről, nyitva tartásáról, ügyeleti rendszabályairól a Házirend rendelkezik.

A gyerekek felügyeletét 7:45-től a tanítási órák végéig, illetve a szervezett tanórán kívüli és szabadidős foglalkozások idejére biztosítja az intézmény. További felügyeletet – a törvényi előírásoknak megfelelő létszám esetén - biztosítunk a szülői igények figyelembe vételével a Fehér épületben az alábbi rend szerint:

Reggeli ügyelet: 6:45-7:45-ig Délutáni ügyelet 16-17 óráig.

A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre - szombaton, vasárnap vagy egyéb munkaszüneti napon - az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján.

Az intézmény hivatalos ügyek intézésére tanítási napokon 8 órától 16 óráig, a szünetek munkanapjain külön meghatározott és az intézmény hirdető tábláján közzétett ügyeleti rendben általában 8-12 óráig tartja nyitva irodáit.

5.1. A tanórák rendje

A tanórai foglalkozások a tantárgyfelosztással összhangban levő órarend alapján szervezhetők a kijelölt termekben és pedagógus vezetésével. Ettől eltérni csak igazgatói engedéllyel lehet. A tanórán kívüli foglalkozások a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők.

A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik.

Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.

A tanítási órák (foglalkozások) látogatására külön engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a vezető helyettesek tehetnek. A tanórák megtartására vonatkozó további szabályokról a Házirend rendelkezik.

A kötelező orvosi vizsgálatok - az iskola-egészségügyi munkatervben meghatározottak szerint – az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek.

A gyógy-testnevelés, logopédia, pszicho-pedagógiai foglalkozásokon való részvétel – szakvélemény alapján – az arra rászoruló tanulók számára kötelező.

A gyógy-testnevelésre utalt tanulónak a testnevelés órán részt kell vennie. A gyógy-testnevelési órára való beosztást az iskolaorvos igazolása alapján kap a tanuló, ahol megjelenése és aktív részvétele kötelező.

A tanuló foglalkozásokra való beosztását az érintett szakember végzi el a gyermekvédelmi felelős és az igazgató helyettesek véleményének figyelembe vételével.

A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét - a munkaközösség-vezetők javaslata alapján - az éves munkaterv rögzíti.

5.2. Az óraközi szünetek

Időtartamuk: 5-15 perc a Házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek rendjét a beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok felügyelik. Az óraközi szünetek ideje indokolatlanul nem rövidíthető. Az óraközi szünetet - az étkezési időn kívül - a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére.

A dupla órák az igazgatóhelyettes engedélyével szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de a pedagógus köteles megfelelő rendet, illetve felügyeletet biztosítani a kicsengetésig.

Az 5. és a 6. óraközi szünet egyes tanulócsoportok számára az ebédidő kezdetét is jelenti. Az étkezést – az órarendhez igazított csoportbeosztással - lehetőség szerint 12 és 14 óra között kell lebonyolítani. Az ebédlőbe a csoportok beosztása szerint együtt vonulnak át az étkező tanulók a felügyeletet ellátó pedagógussal. Pedagógus engedélye vagy felügyelete nélkül a tanulók nem indulhatnak el az ebédlőbe.

A tanuló tanítási idő alatt csak különösen fontos esetben és felnőtt engedélyével hagyhatja el az iskola épületét.

5.3. A tanórán kívüli foglalkozások megtartásának rendje

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak felnőtt felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.

A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulók – Nevelési Tanácsadó, orvos szakvéleménye, pedagógus javaslata alapján vagy önkéntesen jelentkezhetnek – a megelőző tanév áprilisában, az iskola által kiküldött jelentkezési lap leadásával. A jelentkezés egy tanévre szól. A tanórán kívüli foglalkozásokról való távolmaradást a tanóraival megegyező módon igazolni kell.

A tantárgy- és foglalkozásválasztással kapcsolatos egyéb kérdésekről a Házirend rendelkezik.

5.4. Az iskolai könyvtár működési szabályairól és igénybevételének lehetőségeiről jelen SZMSZ melléklete A könyvtár működési és gyűjtőköri szabályzata tartalmazza az előírásokat.

6. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje

6.l. A tanórán kívüli foglalkozások célja

Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklődése és a szülők igényei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez - a Közoktatási törvény előírásai és helyi lehetőségei alapján.

A tanórán kívüli foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai, a szülői munkaközösség, továbbá iskolán kívüli szervezetek {pl.: TIT, Vöröskereszt, Egyházak) kezdeményezhetik az igazgatónál.

Az iskolai költségvetési keret terhére szervezett foglalkozásokat a tantárgyfelosztáson szerepeltetni kell. A foglalkozások indításának minimális létszámfeltétele 13 fő.

A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, megjelenésük az adott tanévben kötelező.

A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgatóhelyettesek rögzítik a tanórán kívüli foglalkozások órarendjében a terembeosztással együtt.

A mindennapos testmozgás megvalósításának tanórai és tanórán kívüli feladatait részletesen a Környezeti és egészségnevelési program tartalmazza.

6.2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

6.2.1. Napközis, igény esetén tanulószobai foglalkozás

A tanórára való felkészülés, a pihenés, a játék és a szabadidő hasznos eltöltésének színtere. A napközis foglalkozásokra való jelentkezés – a tanórán kívüli foglalkozásokra való jelentkezéssel megegyezően - a Házirendben előírtak szerint történik.

A felvételnél előnyben részesítjük azokat a tanulókat,

akik veszélyeztetettek vagy hátrányos helyzetűek,

akiknek családjában 3 vagy több gyermeket nevelnek, és a szülők dolgoznak,

akit egyedül álló szülő nevel, és az dolgozik,

akinek tanítási időn kívüli felügyelete, tanulmányi munkájának segítése a családban nem megoldott.

A napközi munkarendjét a szakmai munkaközösség dolgozza ki, és a Házirend rögzíti. A tanulót felügyelet nélkül a szülővel egyeztetett módon és időben engedheti haza a napközis nevelő. A rendszeres különórai elfoglaltság miatti távollét iránti szülői kérelmeket a napközis csoportvezetők tartják nyilván.

6.2.2. Szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások

Szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől és a jelentkezők létszámától függően, a munkaközösség-vezetők javaslata alapján a tantárgyfelosztás lehetőségeinek figyelembevételével indít az iskola. Céljuk minden esetben a tehetséggondozás. A tantárgyfelosztásban szereplő foglalkozások térítésmentesek. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A szakkörbe történő jelentkezés egy tanévre szól. A foglalkozások előre tervezett tematika szerint zajlanak. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör színvonalas működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatában.

6.2.3. Kórusok

Az iskola kórusai sajátos diákkörként működnek, a tantárgyfelosztásban meghatározott időkeretben. Vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár.

A kórusfoglalkozáson való részvétel az emelt szintű oktatásban részesülő tanulók számára kötelező. A kórus biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját.

6.2.4. Diáksport-egyesület (DSE) és tömegsport foglalkozások

A DSE a tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás, a sport megszerettetésére, az egészséges életmódra nevelés jegyében alakult meg, keretein belül sportcsoportok szervezhetők. A DSE, mint önálló jogi személy önálló szabályzat alapján működik. Az intézmény munkarendjéhez igazodva, iskolánk tanulóinak nyújt lehetőséget a mindennapi testedzésre, a sportköri foglalkozásokon, versenyeken, valamint a DSE által szervezett pénzdíjas tanfolyamokon való részvételre. A DSE vezetősége a bevétellel - anyagi felelőssége tudatában – rendelkezik, működéséről évente beszámol az iskola vezetésének és tantestületének. A DSE vezetősége és az iskolavezetés egymás munkáját segítve napi munkakapcsolatot tart.

Az iskola – a sportfoglalkozások megtartásához - térítésmentesen a DSE rendelkezésére bocsátja sportlétesítményeit, eszközeit és felszereléseit.

6.2.5. Korrepetálás, felzárkóztató foglalkozás

A korrepetálások célja az alapképességek, -készségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja a tantárgyfelosztásban rögzített órakeretben.

Az alsó tagozat korrepetálásai órarendbe illesztett időpontban az osztályfőnök javaslatára, kötelező jelleggel történnek. A felső tagozaton a korrepetálás differenciált foglalkoztatással, egyes tanulókra vagy az egész osztályra kötelező jelleggel a szaktanárok javaslatára történik elsősorban magyar és matematika tantárgyakból. (Nyolcadik osztályban, az első félévben középiskolai felkészítésre fordítható a rendelkezésre álló órakeret). A korrepetálás a tanulók számára ingyenes.

6.2.6. Tanulmányi, kulturális és sportversenyek

A tanulmányi, kulturális és sportversenyeken való részvétel a kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink intézményi, települési, országos és egyéb versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg és felelősek lebonyolításukért. A szervezést az illetékes igazgatóhelyettes irányítja. A nevezési díjakat a tanuló fizeti, de egyéni elbírálás szerint az iskola vagy az iskola alapítványa átvállalhatja.

6.2.7. Könyvtár használat

Az iskola könyvtára a tanítási napokon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. Használati rendjéről a Házirend melléklete, a Helyiségek használati rendje, valamint a Könyvtár Működési és Gyűjtőköri Szabályzata intézkedik. A könyvtár a könyvkölcsönzési lehetőség mellett médiatárral is rendelkezik, amelyet az oktatásban tanáraink szintén hasznosítanak.

6.2.8. Kulturális rendezvények

A diákönkormányzatok, illetve az iskola vezetése által kezdeményezett rendszeres (Kulturális rendezvények, Bárdos Napok programjai, stb.), illetve alkalomszerű rendezvények. E rendezvényeken minden tanuló részvétele kötelező, ha azok a tanórai foglalkozások idejére esnek.

6.2.9. Tanfolyamok

Tanfolyamokat az iskola vagy az iskolai alapítvány a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának függvényében indít.

Az iskola vagy külső szervezet, illetve jogi személy által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő szóban (telefonon vagy személyesen) vagy írásban kéri a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért tanfolyami díj fizetendő. A tanfolyam vezetője jogi felelőssége tudatában, a hatályos jogszabályoknak megfelelően szervezheti a foglalkozásokat.

6.2.10. Kirándulások, táborozások, erdei iskola

A tanulmányi kirándulások és az iskolai táborozások hazánk tájainak, kulturális örökségének megismerésére, az osztályközösségek formálására szolgálnak. A tanulók számára a részvétel önkéntes, a költségeket a szülők viselik. A kirándulások az iskola éves munkatervében foglaltak alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben szervezhetők. Az osztálykirándulásokat – a szülő írásos beleegyezése után - az adott tanulócsoport osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A diákképviselőkkel és az osztály szülői közösségével egyeztetni kell a szervezés feladatait, a pontos célkitűzéseket és költségeket. A kirándulás, táborozás várható költségeiről és körülmények vállalásáról a szülők írásban nyilatkoznak. A tanuló szociális helyzetétől, tanulmányi eredményétől függően a tanulmányi kirándulás költségeihez lehetőségei szerint az osztályközösség és az iskola is hozzájárulhat. Osztálykirándulás – a feltételek megléte mellett – akkor szervezhető, ha azon legalább a tanulók 90%-a részt vesz. Ha a tanuló a tanítás nélküli munkanapon szervezett kiránduláson nem vesz részt, számára az intézményben felügyeletet kell biztosítani. A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a zavartalan lebonyolításhoz szükséges, de 20 tanulónként legalább egy főt. A kirándulást szervező pedagógus gondoskodik az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről és a minimális higiéniai feltételek meglétéről. Az osztálykirándulás, táborozás rövid tervezetét és a résztvevők névsorát írásban kell leadni az érintett igazgatóhelyettesnek.

6.2.11. Egy, ill. félnapos látogatások, kirándulások

Múzeum, színház, mozi, tárlat stb. látogatások, kirándulások, sportrendezvények tanítási időn kívül bármikor szervezhetők. Azokon a tanulók részvétele önkéntes, költségeit a szülők biztosítják. Tanítási időben történő látogatásra, illetve megtartásukra az igazgató engedélye szükséges.

6.2.12. Egyéb rendezvények

Az iskola tanulóközösségei (osztályok, napközis csoportok, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is tarthatnak. Az ilyen jellegű rendezvényeket engedélyezési céllal be kell jelenteni az intézmény vezetőjének, és az engedélyezett összejöveteleken biztosítani kell a pedagógusi részvételt, felügyeletet. Felügyelet nélkül tanulói közösségek az iskolaépületekben még a saját osztálytermükben sem tartózkodhatnak!

6.2.13. Külföldi utazások, szereplések

Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel – az anyagi fedezet biztosítása mellett az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét és a várható költségeket. A résztvevő tanulók szülei számára legkésőbb az utazás megkezdése előtt egy héttel tájékoztató megbeszélést tart a csoport vezetője.

6.2.14. A fakultatív hit- és vallásoktatás rendje

Az intézmény együttműködik a város történelmi egyházaival. Képviselőjük kérésére – évente szeptemberig történő előzetes egyeztetés után - a foglalkozáshoz tantermet biztosítunk az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A hitoktatást egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. A foglalkozáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

7. A számonkérés, beszámoltatás, értékelés, osztályozás formái, elvei

A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek:

Helyi vizsgák:

osztályozó-,
javító-,
tantárgyi szintfelmérő-,
különbözeti vizsgák.

A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be a törzslapra és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató vagy helyettese hitelesíti. Az itt nem szabályozott kérdésekről a Pedagógiai Program rendelkezik.

8. A tantárgyi, tanévi felmentések, a magántanulóvá válás, a tanulmányi idő megrövidíthetőségének eljárási szabályai

A szabályok alkalmazására a jogszabályban meghatározott módon és esetekben a szülő az iskola igazgatójához benyújtott írásbeli kérelme alapján van lehetőség.

9. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

Iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt tanulót, aki:

eredményes kulturális tevékenységet folytat,
kimagasló sportteljesítményt ér el,

a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett,
megyei szintű tanulmányi versenyen I-X. helyezést ér el,
országos tanulmányi versenyig eljut és ott helyt áll.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos és egyéni dicséretben és jutalomban is lehet részesíteni.

A tanulók tanulmányi munkájának jutalmazását az intézményi költségvetés finanszírozza, az egyéb jutalmazási formák fedezetét a diák-önkormányzatok vállalják magukra.

9.1. A tanulók egyéni jutalmazásának, elismerésének alapja

tanulmányi téren elért eredményei;
példamutató magatartása, embersége;
közösségért végzett tevékenysége;
diákmozgalomban végzett munkája;
a különböző versenyeken elért eredményei.

9.2. Az egyéni jutalmazás fokozatai

9.2.1. Tanulmányi munkáért kaphat a tanuló:

· Tantestületi dicséretet, amelyet az osztályozó konferencia ad az egész éves kiemelkedő munkáért.

· Szaktanári dicséretet vagy egy belátható időszakon át végzett szorgalmas tanórai munka értékeléseként, vagy versenyen, ill. vetélkedőn elért eredményért.

9.2.2.Közösségi munkáért kaphat:

Igazgatói dicséretet valamely területen szerzett kiemelkedő teljesítményért.
Diák-önkormányzati dicséretet elsősorban a közösségért végzett kiemelkedő teljesítményért.
Osztályfőnöki dicséretet az osztályban vagy a diák-önkormányzati életben mutatott példamutató viselkedésért.

9.2.3.Magatartásért kaphat:

Igazgatói dicséretet, ha magatartása a teljes tanuló közösség elé példaként állítható.
Osztályfőnöki dicséretet, ha tartósan példás a magatartása és a szorgalma.

Mindhárom esetben lehetőség van más módon történő jutalmazásra is, pl. könyv, ill. egyéb tárgyjutalom, emléklap, oklevél stb.

9.3. Az osztályközösség jutalmazása

Az osztály- vagy egyéb iskolai közösség jutalmazása a tanulók közös munkája alapján történik.

Csoportos jutalmazási formák:

jutalomkirándulás,
kulturális hozzájárulás (színház v. kiállítás látogatáshoz),
tanításmentes nap a közösség által meghatározott módon való felhasználása,
a tanév utolsó hetében az iskolai vagy osztályközösség egy napos kirándulása.

9.4. A jutalmazás, elismerés szinterei

Osztályfőnöki órák, csoportos rendezvények, iskolavezetés, ill. igazgató előtt, iskolai rendezvényeken és az iskolarádióban.

9.5. A Bárdos Emléklap

Az emléklap kiadása - mint a jutalmazás legmagasabb szintje iskolánkban - először 1989. május 20-án, a névfelvételi ünnepség alkalmával történt.

Adományozásának alkalma lehet:

A névadóval kapcsolatos ünnepség /Bárdos Gála/, centenárium,
Tanévzáró és ballagási ünnepség,
Nyugdíjba vonuló pedagógus búcsúztatása.

Emléklapot kaphat:

Diák,
Pedagógus,
Szülő vagy iskolát patronáló egyéb személy,
Intézmény vagy egyéb arra érdemes jogi személy.

Az emléklap odaítélésének szempontjai

Tanuló esetében:

A nyolc osztályt végig kitűnő tanulmányi eredménnyel és példás magatartással végzi.
A négy osztályt végig kitűnő tanulmányi eredménnyel végzi, magatartása példás és valamelyik 8 osztályos gimnáziumba felvételt nyert.

· Országos szintű eredményt ért el a tanulmányok, művészetek vagy a sport területén évfolyamtól függetlenül, amennyiben tanulmányi eredménye és magatartása nem kifogásolható.

Dolgozó esetében:

Több, de legalább 5 éve folyamatosan az iskola dolgozója.
Az iskola hírnevét munkájával, eredményeivel és emberi magatartásával öregbíti.

Szülő vagy patronáló esetében:

Több, legalább 4 éven keresztül munkájával, segítségével hozzájárult a nevelő-oktató munka színvonalának emeléséhez;
Maradandót alkot az iskola számára;
Nagy összegű alapítványi támogatást nyújt.

Intézmény vagy jogi személy:

Több, legalább 4 éven keresztül folyamatosan segíti iskolánk tárgyi vagy nevelési feltételeink javítását, fejlesztését.

9.6. Az írásbeli dicséretek formái

Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni:

szaktanári,
napközi vezetői,
osztályfőnöki,
igazgatói,
nevelőtestületi dicséret.

Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész évben osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretet a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel, oklevéllel, tárgyjutalommal jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, és az osztályfőnök javaslatának meghallgatása után - az igazgató dönt.

Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, iskolai szintű kiemelkedő közösségi munka, stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján, az iskolarádióban vagy az iskolaújságban is kihirdetjük.

10. Fegyelmi intézkedések és büntetések

Az a tanuló, aki kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, a Házirendben foglaltakat megszegi, igazolatlanul mulaszt, fegyelmi intézkedésre, büntetésre számíthat. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz.

A fegyelmi intézkedések szóban és írásban – a fokozatok egymásra épülésével - a következők lehetnek:

szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás;
osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás;
igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás.

Az írásos intézkedések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben, figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót; kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali írásos intézkedést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi.

A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni.

Ha a tanuló súlyos jogellenességnek minősített cselekedetet követ el, ellene – a jogszabályokban meghatározott módon - fegyelmi eljárás indítható a büntetési fokozatok betartásának mellőzésével. Az iskola közössége által súlyosan jogellenesnek tartott cselekedetekről a Házirend rendelkezik. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. Az eljárás során a tanuló fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmei eljárásban részt vesznek a tantestület tagjai a tanuló, a tanuló szülője ill. képviselője. Ki kell kérni a DÖK véleményét. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

Az eljárásrend a 11/1994. MKM rendelet 32.§ alapján történik.

Fegyelmi büntetés lehet

megrovás,
szigorú megrovás,
meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása,
áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába.

A felelősségre vonási eljárás módjára és formájára nézve a törvény rendelkezései az irányadók.

11. A tanulói hiányzás igazolása

A tanuló köteles a tanítási órákról, tanórán kívüli foglalkozásokról és a tanítás nélküli munkanapok programjairól való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői, vagy orvosi írással igazolni.

A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni.

Az ennél hosszabb idejű távolmaradásról – a szülő írásbeli kérelmére – az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

A tanuló tanítási óráról való igazolatlan késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését, igazolását az osztályfőnök végzi. A mulasztás igazolását az osztályfőnöknek kell bemutatni, leadni a tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb 3 tanítási napon belül. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.

A késéseket, igazolatlan órákat az osztályfőnök nyomon követi és felhívja a tanuló figyelmét az esetleges következményekre. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást is. Az 1. igazolatlan óra után értesítik a szülőket, a 3. igazolatlanul mulasztott óra után az iskola igazgatója írásbeli felhívással fordul a szülőhöz. A tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást 10 igazolatlan óra után kezdeményezi az iskola a lakóhely szerint illetékes jegyzőnél.

Többszöri igazolatlan mulasztás (3 alkalom) fegyelmi eljárás indítását vonja maga után.

12. Az alkalmazottak munkarendje

12.l. A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje

Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az intézményben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője, helyettesei, illetve a felelős helyettesítő személyek az ügyeleti beosztás alapján kötelesek az intézményben tartózkodni. Az ügyeletes felelős vezető akadályoztatása esetén az intézményvezető jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.

A felelős vezetők ügyeleti beosztása a munkaköri leírásokban található, melyek frissítéséről és nyilvánosságra hozataláról évente szeptember 1-jéig az igazgató gondoskodik.

12.2. A közalkalmazottak munkarendje

Az intézményben alkalmazottak körét, az alkalmazási feltételeket és a munkavégzés egyes szabályait a közoktatási törvény rögzíti.

A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának további szabályait az intézmény Kollektív Szerződése, illetve Közalkalmazotti Szabályzata tartalmazza, összhangban a jogszabályi előírásokkal.

Az intézményben a közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A közalkalmazott munkaköri leírását a vezető helyettesek és a gazdasági vezető készítik el, és az intézményvezető hagyja jóvá.

A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével a vezető helyettesek tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

12.2.1. A pedagógusok munkarendje

A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.

A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a tantárgyfelosztás alapján a vezető helyettesek állapítják meg az intézményvezető jóváhagyásával, az intézmény működési rendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni (órarend). Az intézményvezetőség tagjai - a fenti alapelv betartása mellett - javaslatokat tehetnek egyéb szempontok figyelembe vételére (pl. továbbtanulás, kiskorú gyermek nevelése stb.).

A pedagógus köteles 15 perccel tanítási, foglalkozási és 5 perccel ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén, illetve 10 perccel a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyszínén megjelenni.

Az intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken a pedagógusok jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Az esetleges távollét okát előre vagy utólag az intézmény vezetésével közölni kell.

A pedagógus köteles jelenteni a munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óra 45 percig. Hosszan tartó hiányzás esetén távozását és érkezésének várható időpontját is lehetőleg előre jelezze, hogy közvetlen munkahelyi vezetője a tanmenet szerinti előrehaladást biztosíthassa.

A pedagógus – rendkívüli indokkal - az intézményvezetőtől engedélyt kérhet legalább 1 nappal előtte a tanóra (foglalkozás) elhagyására. A tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartását, elcserélését a vezető helyettesek engedélyezhetik. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetére - lehetőség szerint - szakszerű helyettesítést kell biztosítani. A huzamosabb ideig (3 munkanapnál tovább) hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit vagy azt helyettesítő feljegyzéseit az igazgatóhelyetteshez vagy közvetlenül az őt helyettesítő kollegához eljuttatni. Rövidebb hiányzás esetén elegendő a következő tananyagra vonatkozó információk eljuttatása is.

A pedagógus kérésére az anyanap kiadását az érintett igazgatóhelyettes biztosítja a december 10-től a hónap végéig terjedő időszak és a június hónap kivételével bármikor.

A pedagógusok számára - a kötelező óraszámon felüli - a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti - feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja a vezető helyettesek és a szakmai munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A megbízások alapelvei: a rátermettség, a szakmai felkészültség mértéke, a pedagógusok egyenletes terhelése, egyéb (pl. pénzügyi) megfontolások.

Pedagógusaink az intézmény tanulóit - szülői kérésre - magántanítványként csak abban az esetben oktathatják, ha az érvényes tantárgyfelosztás alapján nem tanítják a tanulónak az adott tantárgyat.

12.2.2. Próbaidőre a Kjt. 21/A § (4) bekezdése és a vhr. 3/A§ új (2) vonatkozik.

12.3. A teljesítménypótlék alkalmazásának elvei

A teljesítménypótlék törvényben meghatározott %-os havi mértékének megállapításakor a munkáltatónak az adott tantárgy tanítására való felkészülés és a tanulói írásbeli munkák javításának időigényét kell figyelembe vennie az alábbiak szerint:

A törvényben megállapított % alsó határa a modul és készségtárgyak (testnevelés, rajz és vizuális kultúra, ének-zene, technika és életvitel, informatika);

A törvényben megállapított % középértéke a természettudományi tárgyak (matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz);

A törvényben megállapított % felső határa a társadalomtudományi tárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelvek) esetében.

12.4. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak napi munkarendje

Az intézményben az alábbi nem pedagógus közalkalmazottak biztosítják a nevelő-oktató munka technikai feltételeit: gazdasági ügyintéző, gondnok, iskolatitkár, oktatás-technikus, karbantartó, udvari munkás, takarítók.

Munkarendjük

A nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét - a Munka Törvénykönyve és a Kjt. rendelkezéseivel összhangban - az intézményvezető állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével az igazgatóhelyettesek tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására.

A részletes információk az egyes dolgozók munkaköri leírásában találhatók.

13. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének szempontjairól, elveiről és rendjéről a Belső Ellenőrzési Szabályzat alapján készülő Éves Ellenőrzési Terv rendelkezik. A belső ellenőrzés folyamatát a Minőségügyi Kézikönyv eljárásrendje rögzíti.

A teljesítményértékelési rendszer a Kjt. Minősítési rendszerével a Kjt. Vhr.8§ (1)-(2)-(3) bekezdése alapján az Intézményi Minőségirányítási Program pedagógusokra vonatkozó teljesítményének értékelése összehangolásra került.

14 .A munkaidő nyilvántartásra vonatkozó szabályok

14.1. A munkaidő-nyilvántartás tartalma:

A nyilvántartás a teljes munkaidő meghatározására szolgál.

A nevelési-oktatási intézményben vezetett munkaidő-nyilvántartás tartalmazza:

kötelező órában ellátott feladatokat (tantárgyfelosztás szerint)
a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat,

külön megjelölve:

o a nevelési-oktatási intézményben

o a nevelési-oktatási intézményen kívül ellátott feladatokat.

-Dokumentálva: osztály-, szakköri, egyéb naplókban, feladatlistában

14.2. A nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai:

A nyilvántartás vezetésére minden pedagógus köteles a 2.1. pontban foglalt adatokkal:

· kéthavonta,

· munkaközösségi szinten, pedagógusonkénti bontásban.

A kötelező órák teljesítésével le nem kötött munkaköri feladatainak azt a részét, amelyet a pedagógus az intézményen kívül tejesít - a Mt. 140/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján - a munkáltatónak nem kell nyilvántartania; ennek megfelelően az egyes órakeretek kiszámításakor figyelmen kívül kell hagyni.

14.3. Tanítási időkeret

A tanítási időkeret új fogalom, jelentősége, fontossága abban van, hogy a rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj csak a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért jár.

A 2006/2007-es tanévben a munkáltató elrendelheti, hogy a pedagógus – a rendes munkaidőn belül, munkaköri feladatként, külön díjazás nélkül a munkakörére, beosztására megállapított kötelező óránál többet tanítson, ha erre egyéni foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás megtartása érdekében szükség van.

Az így elrendelt órák száma egy héten a két órát nem haladhatja meg. Egyéni foglalkozás, tanórán kívüli foglalkozás, megtartása óradíj fizetése mellett akkor rendelhető el a pedagógus számára, ha előtte az érintett hétre a díjazás nélküli két óra megtartását elrendelték.

A Munka Törvénykönyve (továbbiakban: Mt.) 118/A. §-a szerint a munkaidő legfeljebb kéthavi keretben határozható meg. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkáját kéthavi tanítási időkeret kialakításával szervezzük meg.

14.4. A tanítási időkeret meghatározása:

A két hónapra jutó tanítási napok számát meg kell szorozni a pedagógus munkakörére megállapított kötelező óraszám egy ötödével.

14.5. A tanítási idő csökkentése:

A személyenként megállapított tanítási időkeretet csökkenteni kell a heti kötelező óraszám egy ötödével minden olyan esetben,

amikor a pedagógus kieső tanítási napja az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira esik (bíróságon való megjelenés, közeli hozzátartozó halála –2 nap -, kötelező orvosi vizsgálat, munkaszüneti nap, szabadság, munkavégzés alóli felmentés).
ha a kieső tanítási nap a pedagógus keresőképtelensége idejére esik.

14.6.. A tanítási időkeret teljesítésébe beszámítható még:

kihelyezett tanóra,
erdei iskola,
kórusok szereplései tanítási időben,
tanórán kívüli foglalkozás keretében szervezett versenyek,
tanítási időben megtartott iskolai ünnepélyek.

A tanítási időkeret megállapításának, teljesítése kiszámításának menetét az SZMSZ kiegészítés 1. számú melléklete tartalmazza.

14.7. A kereset-kiegészítés feltételei

A kereset-kiegészítés odaítélésének feltételeit és szempontsorát a Kollektív szerződés tartalmazza.

15. Az intézményi hagyományok ápolása

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. Az ünnepélyek, megemlékezések a tanulók egymás iránti tiszteletének, türelmének alakítására, a közös cselekvés örömére, az új közösségek formálására szolgálnak.

A hagyományok ápolásával, ünnepélyek megtartásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.

Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre, stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára is jó akkor, ha egyenletes, - a képességeket s a rátermettséget figyelembe vevő - terhelést ad.

Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és tanulók jelenléte kötelező az alkalomhoz illő öltözékben (a tanulók kötelező ünnepi viselete).

Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei a következők:

Tanévnyitó ünnepély,
Zenei Világnap (október l. Bárdos Lajos születésnapja),
Október 6.

· Az 1956-os forradalom napja (október 23.) – életkori sajátosságaik figyelembe vételével a felső tagozatos tanulók számára kötelező,

Karácsonyi Hangverseny,
Az 1848-as forradalom és szabadságharc napja {március 15.),
Bárdos iskolák találkozója,
Családi nap,
Éneklő Ifjúság találkozó,
Föld Napja,
Jótékonysági Bárdos Bál,
Bárdos Napok programjai,
Ballagás, tanévzáró ünnepély.

Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények a következők:

Az osztályok egész tanévben tartó pontversenye,
Karácsonyi ünnepség,
Vers- és próza-, mesemondó, Kiselőadói verseny,
Tantárgyankénti tanulmányi versenyek,
Farsang,
Műsoros délutánok,
Suli-buli

A tanév eseményeit az iskola honlapján, DIGI-évkönyvben rögzítik.

A felsős diákönkormányzat iskolarádiót működtet a Központi épületben.

15.1. A hagyományápolás külsőségei

15.1.1. Az intézmény jelvényének leírása és lenyomata: kék színű Bárdos embléma és a Bárdos Lajos Általános Iskola Dunakeszi szöveg

15.1.2. Az intézmény zászlójának leírása

Világoskék alapon arany hímzéssel írva: "Bárdos Lajos Általános Iskola Dunakeszi"

15.1.3. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete

Fehér ing/blúz, sötét nadrág/szoknya, esetleg Bárdos jelvény.

Az ének-zeneis osztályok, kórusok nyakkendőt, sálat, kitűzőt viselhetnek ünnepi ruhájukon. A Bárdos-póló viselése ajánlott azokon a külső rendezvényeken, versenyeken, ahol tanulóink az intézmény képviseletében csoportosan vesznek részt.

15.1.4. Az iskola tanulóinak sportfelszerelése

A testnevelés órákon és sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, melegítő) kell viselniük.

15.1.5. Egyéb külsőségek

Az iskola épületeit címtáblával, nemzeti színű zászlóval, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni.

A hivatalos levelezésben az intézmény fejléces levélpapírt használ.

16. Intézményi védő-, óvó előírások

16.l. Az intézmény egészére vonatkozó rendszabályok

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

a közösségi tulajdon védelméért, a felszereltség állagának megőrzéséért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
az energiával és az oktatáshoz szükséges anyagokkal való takarékoskodásért,
a tűz-és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

Az intézmény tanulói az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Tanítási idő után tanulók csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában. A tanítási időn kívüli rendszeres foglalkozásokon való részvételt a szülő/tanuló írásban kérheti a Házirendben meghatározottak szerint.

Vagyonvédelmi okok miatt tanítási időben az iskola épületek bejárati ajtaját és/vagy kapuját az ügyeletesek (pedagógus, tanuló); tanítási órák után az üresen hagyott termeket a takarítónő köteles zárni.

Az iskola Központi épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését az ügyeletesek ellenőrzik, nyilvántartják. Az iskolába érkezőket az ügyeletes engedi be, a vendégeket elkíséri a keresett dolgozóhoz. A szülők a gyermekekre – a tanítási órák, foglalkozások zavarása nélkül - az előtérben várakozhatnak.

A tanulói ügyeleti beosztást – önkéntes vállalás alapján - a Diákönkormányzat készíti az érintett osztályfőnök a jóváhagyásával. Az ügyelet 7.30-13.30 percig tart a Központi épület főbejáratánál. A Fehér épületben tanulói ügyelet nincs.

16.2. A helyiségek biztonságának rendszabályai

Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell. A bezárt termek kulcsát az épület portájára (gondnoknak) kell leadni. A tantermek zárásának ellenőrző felelőse az épületet záró személy (a gondnok, vagy a takarító), akinek gondoskodni kell az elektromos berendezések áramtalanításáról is.

A tantermek, szaktantermek, tornatermek, stb. balesetmentes használhatóságáról, az azokban elhelyezett eszközök állapotának vizsgálatáról, karbantartásáról a gondnok gondoskodik.

Az intézmény helyiségeinek, szaktantermeinek használati rendjéről a Házirend 2. számú melléklete részletesen intézkedik.

16.3. Az intézmény berendezéseire, felszereléseire vonatkozó rendszabályok

A szakmai felszerelések, a szemléltetőeszközök, szemléltetéshez felhasznált anyagok megrendeléséről, beszerzéséről - a szakmai munkaközösségek előterjesztése és az igazgató engedélye után - a gazdasági vezető gondoskodik. A tanításhoz használt szemléltetőeszközök, anyagok, médiák órán való felhasználásának biztosítása a tanár feladata. A szaktantermek (tornaterem, nyelvi labor, számítástechnika, stb) használatához a helyiség felelősének vagy a hivatalosan ott tartózkodó pedagógusnak az engedélye szükséges. Az egyéb rendszabályokat a Házirend tartalmazza.

Az intézmény területén keletkezett kárt a károkozónak kell megtéríteni. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni.

A gondnok feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülővel, gondviselővel történő rendeztetése a közoktatási törvényben és a Házirendben foglaltak alapján.

16.4. Az intézmények helyiségeinek bérbeadási rendje

A közoktatási intézmény - az Alapító okiratban és a vonatkozó jogszabályokban meghatározott kereteken belül - anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat. Az intézmény helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) - a gondnok javaslatára és az érintett közösségek véleményének kikérésével - az igazgató dönt.

Az intézmény bérleti szerződéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás és a rendeltetésszerű használat rendjét és idejét. A bérbeadásból származó bevételeket az intézmény működési feltételeinek javítására és a közreműködő alkalmazottak díjazására fordítjuk.

16.5. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti.

Rendkívüli esemény esetén az intézmény vezetője – távolléte esetén helyettesítői - gondoskodnak a Rendőrség és/vagy az illetékes szervek azonnali értesítéséről és a – felelősök kijelölésével – a tanulók, gyors, szakszerű és biztonságos elhelyezéséről a Munka-, Tűz- és Balesetvédelmi Szabályzatban, valamint az Intézményi Prevenciós Programban leírtaknak megfelelően.

Az épületek elhagyása a tantermi ajtókon rögzített jelzőtáblák utasítása szerint történik. A tanulók kötelesek fegyelmezetten követni tanáraik utasításait! Az épületek kiürítését a Munka- és tűzvédelmi feladattervben leírtak szerint évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell.

16.6. Munka-, tűz-, baleset- és katasztrófavédelmi előírások

A munka-, tűz-, baleset- és katasztrófavédelmi előírásokat, a tanulóbaleset esetén teendő intézkedéseket külön Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzatok, Intézményi Prevenciós Program, valamint a Házirend és melléklete rögzítik.

A tanulóbalesetekről – a törvényi előírásoknak megfelelően – az intézmény nyilvántartást köteles vezetni, melyről az intézmény vezetője az iskolatitkár útján gondoskodik.

16.6.1. A tanulóbalesetek megelőzésének feladatai

Az intézmény valamennyi dolgozója és tanulója évente részesül munka-, tűz-, baleset- és katasztrófavédelmi oktatásban, melynek adminisztrációjáról a felelősökön keresztül az igazgató gondoskodik.

Az iskola dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatosan:

Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania a munka-, tűz-, balesetvédelmi szabályzat, valamint a katasztrófavédelmi szabályzat rendelkezéseit.
Az iskola helyi tanterve alapján a szaktanároknak és osztályfőnököknek tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat.
A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jelegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program (sportversenyek, tanulmányi kirándulások, túrák, táborok, közhasznú munkavégzés, csoportos tömegközlekedés, stb. megkezdése) előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra.
A pedagógusok a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartatni.
Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi.

17. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása

A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat pedagógus végzettségű felelős látja el az igazgató és helyettesei irányítása mellett – munkaköri leírás szerint - szorosan együttműködve az osztályfőnökökkel és napközis csoportvezetőkkel.

A gyermekvédelmi tevékenység intézményi szintű tervezéséhez a gyermekvédelmi felelős évente munkatervet készít. A munkaterv tartalmazza a nehezen nevelhető, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és nagycsaládos tanulók nyilvántartását, a segélyezéssel (rendkívüli és rendszeres nevelési), tankönyv-, étkezési és egyéb támogatással kapcsolatos feladatokat, a külső-belső kapcsolattartás rendjét.

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulókat - a szülővel való egyeztetés után az osztályfőnök, vagy a gyermekvédelmi felelős javaslatára – az adott tagozat igazgató helyettese napközis/tanulószobai foglalkozásra osztja be.

18. A tanulói tankönyvtámogatás rendje és az iskolai tankönyvellátás

A tanuló/szülő az iskolában - a család anyagi helyzetétől függően - ingyenes vagy kedvezményes tankönyvellátást igényelhet.

A szülő a következő tanévre szóló támogatási igényét – az iskola által kiküldött igénylőlapon – november 15-ig köteles jelezni. A támogatásra való jogosultság igazolása a szülő feladata. Ha az igénylőlapot a szülő határidőre nem juttatja vissza az iskolába, az iskolának nincs módja a később bejelentett igényt kielégíteni.

Az ingyenes tankönyvellátást az iskola a könyvtárból történő kölcsönzéssel és a tankönyvek vásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással biztosítja. A tartós, a több éven át is használható tankönyveket az iskola a könyvtárból történő kölcsönzéssel bocsátja a tanulók rendelkezésére.

Az iskola részére jutó tankönyvtámogatás összegének 25 %-át tartós tankönyv vásárlására fordítjuk. A tanulóknak lehetőségük van - a könyvtárban közzétettek szerint - tankönyvek és tanulási segédletek könyvtárból való kölcsönzésére. Ha a tankönyv a diáknak felróható ok miatt elvész vagy megrongálódik, a tanuló köteles az árát az iskolának megtéríteni.

A további tankönyvvásárlási támogatást a szülői kérelem alapján az iskola – anyagi lehetőségei függvényében - az osztályonkénti tankönyvcsomag árának figyelembe vételével differenciáltan osztja fel.

18.1. A tankönyvrendelés és -terjesztés rendje

A szakmai munkaközösségek január 30-ig beérkezett javaslata alapján a tankönyvrendelés a hivatalosan közzétett tankönyvjegyzék alapján történik.

A tankönyvrendeléssel és terjesztéssel megbízott pedagógus feladata, hogy évfolyamonként és osztályonként összeállítja az iskolai tankönyvek jegyzékét és a szülői véleményezés és igényfelmérés alapján a tankönyvjegyzékben szereplő beszerzési áron rendeli meg a tanulók számára szükséges tankönyveket, segédkönyveket.

Az ily módon az iskola által beszerzett tankönyveket a terjesztő kollega május 1. és szeptember 30. közötti - előre meghatározott - időszakban árusítja a tanulók és szüleik számára.

18.2. A tankönyvellátással kapcsolatos határidős feladatok ellátása, koordinálása

november 10.

Az ingyenesség feltételeiről, illetve a normatív kedvezményen túli további kedvezményekről szóló tájékoztatás összeállítása (az érvényben lévő jogszabályok szerint), átadása a diákok számára.

Felelős: igazgató, osztályfőnökök

november 15.

A gyermekvédelmi felelős és a tankönyvfelelős a felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt, illetve hány tanuló igényel és milyen tankönyvtámogatást a normatív kedvezményen túl. Az adatokat írásos formában november 25-ig ismerteti az intézmény vezetőjével.

Felelős: gyermekvédelmi felelős, tankönyvfelelős

január 20-ig

A tankönyvfelelős tájékoztatja a pedagógusokat a központi kiadványok alapján, a pedagógusok megismerik a miniszter által elfogadott hivatalos tankönyvjegyzéket.

A szakmai munkaközösségek által választott tankönyv-, illetve taneszköz igényeket összegyűjti.

Felelős: munkaközösség vezetők, tankönyvfelelős

február 5-ig

A munkaközösségek javaslatai alapján a tankönyvfelelős osztályokra lebontott

tankönyvjegyzéket készít.

A szülői nyilatkozathoz szükséges listák kiadása minden tanuló részére az oktatáshoz szükséges tankönyvekről (szerző, cím, cikkszám és ár megjelölésével).

Az osztályonként összeállított jegyzéket az osztályfőnökökön keresztül eljuttatja minden szülőhöz.

Felelős: tankönyvfelelős, osztályfőnökök

február 15.

A kitöltött szülői nyilatkozatok összegyűjtése az osztályfőnököktől . A végleges tankönyvjegyzék elkészítése /megrendelendő könyvek mennyisége/ a nyilatkozatok alapján.

Felelős: osztályfőnökök, tankönyvfelelős

február 28.

Az iskolai tankönyvrendelést az iskola – jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában megküldi a terjesztőnek és a Közoktatás Információs Rendszerének.

A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv napköziben való elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

Felelős: tankönyvfelelős

június 15.

Az első évfolyamosok beiratkozása és az esetlegesen távozók miatt az alaprendelés módosítása.

Az iskolának a helyben szokásos módon közzé kell tenni azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek.

Felelős: tankönyvfelelős, könyvtáros

június minden év évzáró napja

Szülők, illetve a tanulók tájékoztatása a tankönyv értékesítésének helyszínéről, valamint az értékesítés időpontjairól. /Évzáró, hirdetőtábla, iskola honlapja/

Felelős: igazgató, tankönyvfelelős

18.3. Tankönyvterjesztés

Az iskola által beszerzett tankönyveket a terjesztő kolléga a tanév kezdése előtti héten

- előre meghatározott és a tanulókkal, szülőkkel közölt - időszakban árusítja a tanulók és szüleik számára. A tankönyvcsomag ellenértékét a szülő legkésőbb szeptember 3-ig fizeti meg a tankönyvfelelősnek, aki a befizetett összegről számlát, átvételi elismervényt állít ki. Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók az igazolás bemutatása után átvételi elismervényt kapnak a tankönyvekről.

Határidő: a fent jelöltek szerint

Felelős: osztályfőnökök, tankönyvfelelős, gazdasági vezető, igazgató

A tankönyvfelelős elszámolása a terjesztő és a szülők felé, visszáru megküldése. Összesítés készítése a normatív kedvezményben részesült tanulókról (név, jogcím, igazolás), valamint az átvételi elismervények másod példányainak átadása a gazdasági

vezetőnek.

Határidő: szeptember 30.

Felelős: tankönyvfelelős, gazdasági vezető, igazgató

Az intézmény által kapott támogatás 25 %-át a munkaközösségek által javasolt tartós tankönyv, segédkönyv vásárlására fordítjuk. Az iskolai könyvtár számára ily módon beszerzett könyveket a tanulók kikölcsönözhetik.

Határidő: szeptember 30.

Felelős: tankönyvfelelős, könyvtáros, munkaközösség vezetők, gazdasági vezető igazgató

18.4. További feladatok:

A Szülői Munkaközösség véleményének kikérése a folyamat lebonyolításáról.

Határidő: november 20.

Felelős: tankönyvfelelős, igazgató

A tankönyvfelelős tantestületi értekezleten tájékoztatja a tantestületet a folyamat lebonyolításáról, javaslatot tesz a továbbfejlesztésre.

Határidő: november 20.

Felelős: tankönyvfelelős, igazgató

IV. fejezet

Az intézményi közösségek, kapcsolattartásuk formái és rendje

1. A pedagógusok jogai és kötelességei

Minden pedagógusnak joga és kötelessége ismerni a Közoktatási Törvényt és végrehajtására kiadott rendeleteket, a Közalkalmazotti Törvényt, a Közalkalmazotti Szabályzatot, az intézmény Pedagógiai és Minőségirányítási Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Kollektív Szerződést, a Házirendet, Minőségügyi kézikönyv előírásait, illetve az intézmény belső szabályzatait. A pedagógusok jogait és kötelességeit a munkaköri leírásokban megfogalmazottak egészítik ki.

l.1. A pedagógus jogai a Közoktatási Törvény szerint

a foglalkozási-, illetve pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és a tanítás módszereit megválassza,

a helyi tanterv alapján a szakmai munkaközösség véleményének meghallgatásával megválassza az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket,
irányítsa és értékelje a gyermekek, tanulók munkáját,
minősítse a tanulók tudását,
hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez,
a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény foglalkozási, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat,
szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, tudományos kutatómunkában,
szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában,
személyét, mint a pedagógus közösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelési-oktatási tevékenységét elismerjék.
megilleti az a jog, hogy az állami szervek és a helyi önkormányzatok által fenntartott könyvtárakat, múzeumokat és más kiállító termeket ingyenesen látogassa. E jogosultságot a munkáltató által kiállított okirattal kell igazolni.

1.2. A pedagógus alapvető feladata a Közoktatási Törvény szerint

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége, hogy:

a gyermekek, tanulók fejlődését figyelemmel kísérje és elősegítse,
a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa. A szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,
a tanulók életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttassa a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekedjék azok betartatására,
a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja,
a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon,
nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során a tájékoztatást és az ismereteket tárgyilagosan és több oldalúan nyújtsa,
gyermekek, tanulók, emberi méltóságát és jogait tartsa tiszteletben,
közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,
a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.
a pedagógus hét évenként legalább egy alkalommal továbbképzésben vesz részt. Nem kell továbbképzésben részt venni annak a pedagógusnak, aki pedagógus-szakvizsgát vagy egyéb jogszabályban meghatározott vizsgát tett, a vizsgák letétele utáni hét évben.

1.3. Jogok és kötelességek intézményi szinten

A közalkalmazottak jogállásáról a Kjt. és a Közalkalmazotti Szabályzat rendelkezik.

1.3.1. Jogok

a tanulók értékelésében, minősítésében tevékenyen részt venni (a napközis nevelők is),
támogassa az új tanítási módszerek megismerését és használhassa azokat,
központilag tervezett tanmeneteket használhasson a saját szakmai egyéniségének megfelelően kiegészítve azt,
az intézmény vezetése segítse a pedagógust a munkájához szükséges új ismeretek időbeni eljuttatásával és a lehetőségek szerinti technikai eszközök használatának lehetővé tételével.

1.3.2. Kötelességek

a pedagógus társalgási stílusa pedagógushoz méltó legyen, a gyermekeket nem illetheti megalázó jelzőkkel,
a közalkalmazott munkahelyén ittasan nem jelenhet meg és a hivatalos munkaideje alatt szeszes italt nem fogyaszthat,
egységesen értékelje a tanulók magatartását, szorgalmát a Pedagógiai programban meghatározottak figyelembevételével,
évfolyamonként egységes értékelést alkalmazzon a tanulmányi munkában, a szakmai munkaközösségek és a Tantestület által kialakított értékrend alapján,
lehetőség szerint – a tanulócsoporttal és a szaktanárokkal történő egyeztetés alapján - naponta 2 témazáró dolgozatnál többet ne írjon egy tanulócsoport. Természetesen ez nem zárhatja ki az egyéb számonkérési formákat. A témazáró dolgozatok megírásának időpontját a pedagógus legalább 2 nappal a számonkérés előtt közölje a tanulókkal.
szeptember hónapban az 5. évfolyamon az első három hétben nem értékelünk osztályzattal.

A kötelességek megszegése a figyelmeztetést követően fegyelmi intézkedést von maga után.

2. Az intézményvezető és feladatköre

2.1. A közoktatási intézmény vezetője - akit a város képviselő testülete nevez ki - felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a Kollektív Szerződés, Közalkalmazotti Szabályzat nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait a közoktatási törvény, valamint a fenntartó – munkaköri leírásban - határozza meg.

2.2. Az intézményvezető kiemelt feladatai

a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése;
a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése;
a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján;
a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása;
a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel, és a diákmozgalommal való együttműködés;
a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezésének biztosítása;
a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása;
a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása;
az intézményvezető kizárólagos hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: személyi kérdések, a munkavállalók érdeksérelmeinek orvoslása, különösen nagy anyagi felelősséggel járó döntések, a közalkalmazottak jutalmazásával kapcsolatos döntések;
egyéb intézményi feladatok.

3. Az igazgatóhelyettesek

A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Részletes feladataikat munkaköri leírásuk tartalmazza.

A magasabb vezetői, ill. vezetői megbízások körének változása és a vezetői munkakörök a Kjt 23.§ (2) és ennek végrehajtása Kjt. Vhr.5§(1) és (2) bekezdés szerint járunk el.

3.1. A felső tagozatos igazgatóhelyettes

· az igazgató akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítéssel járó feladatokat;

átruházott hatáskörben képviseleti, tájékoztatási ügyekben eljár;
közvetlenül irányítja a felső tagozat napi munkáját;
kapcsolatot tart a következő személyekkel és szervezetekkel: a felső tagozaton működő munkaközösségekkel, diák-önkormányzattal, szülői munkaközösségekkel, illetve választmánnyal, könyvtárossal, ifjúságvédelmi-, továbbtanulási-, munka- és tűzvédelmi felelőssel, iskolaorvossal, gyógy-testnevelővel, gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, pszicho-pedagógussal, óraadó kollegákkal, gondnokkal, gazdasági vezetővel;

3.2. Az alsó tagozatos igazgatóhelyettes

az igazgató és a felső tagozatos igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítéssel járó feladatokat;
átruházott hatáskörben képviseleti, tájékoztatási ügyekben eljár;
közvetlenül irányítja az alsó tagozat és a napközi működését;
kapcsolatot tart az alsó tagozaton működő munkaközösségekkel, diákönkormányzattal, szülői munkaközösségekkel, illetve választmánnyal, könyvtárossal, ifjúságvédelmi-, munka- és tűzvédelmi felelőssel, iskolaorvossal, gyógy-testnevelővel, gyermekjóléti szolgálat munkatársaival, pszicho-pedagógussal, logopédussal, óraadó kollegákkal, gondnokkal, gazdasági vezetővel.

3.4. A gondnok

Az igazgató bízza meg. Közvetlenül irányítja a "technikai" és a "kisegítő" munkakörbe besorolt közalkalmazottakat.

Felelős a következőkért:

a vagyonvédelem körébe tartozó intézkedések végrehajtása;
a munka- és tűzvédelmi előírások megtartása;
technikai dolgozók munkájának megszervezéséért

4. A vezetési feladatok megvalósítása

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai, a vezető helyettesek közreműködésével látja el.

A vezető helyettesek megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az intézményvezető adja.

A vezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphatja, a megbízás határozatlan időre szól. A vezető helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz.

Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik.

Az intézmény megbízott vezetői és a közvetlen munkatársak az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel.

Beszámolási kötelezettségük kiterjed az intézmény működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére.

4.1. A szervezeti egységek kapcsolattartási módjai és rendje

Az intézmény szervezeti egységeinek vezetői intézményvezetői megbeszélést tartanak, melyen beszámolnak a részlegek működéséről. A megbeszéléseken az intézmény vezetőjén és a helyetteseken kívül jelen lehetnek a Közalkalmazotti Tanács, a Szakszervezet képviselői, a DÖK-patronáló pedagógusok, a minőségfejlesztési munkacsoport tagjai és a munkaközösség-vezetők is.

A pedagógusok és egyéb közalkalmazottak a mindennapi tevékenységek során a szükséges mértékű közvetlen személyes kapcsolatot tartják.

4.2. A gazdasági szervezet felépítését az intézmény szervezeti rendje, feladatainak és ellenőrzésének intézményi szintű meghatározását, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a munkaköri leírások, valamint a gazdálkodással összefüggő intézményi szabályzatok tartalmazzák.

5. A vezetők helyettesítési rendje

5.1. Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén - a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - felső tagozatos igazgatóhelyettese, gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek esetében a gazdasági asszisztens helyettesíti.

Az igazgató és a felső tagozatos igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén - a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével - az alsó tagozatos igazgatóhelyettes feladata a helyettesítés.

Mindhárom vezető távolléte esetén - ha a helyettesítésre más nem kapott megbízást - az igazgatót az osztályfőnöki munkaközösség vezetője helyettesíti.

Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást. A vezetők intézményben tartózkodásának rendjét az ügyeleti beosztás tartalmazza.

A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az iskola működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére.

5.2. A vezető helyettesek helyettesítési rendje

A felső tagozatos igazgatóhelyettest az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, az alsó tagozatos igazgatóhelyettest az alsó tagozatos munkaközösség vezetője. (Ha erről az intézmény vezetője eltérően nem rendelkezik.)

6. Az intézmény vezetősége

Az intézmény vezetőinek munkáját - irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét - a középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az intézmény vezetőségének tagjai.

Az intézmény vezetősége, mint testület: konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.

6.1. Az intézményi vezetőség tagjai és kapcsolattartásuk

Intézményvezető, Vezető helyettesek, Szakmai és minőségfejlesztési munkaközösség vezetők, Diákönkormányzatok vezetői, Közalkalmazotti tanács.

A vezetőség rendszeres értekezleteket tart. Rendkívüli vezetőségi értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül hívhat össze. Az ülések összehívása az igazgató feladata. Az ülésre - a napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívható a Szülői Munkaközösség vezetője, a Közalkalmazotti Tanács elnöke, és a Szakszervezeti titkár. (Kibővített vezetőségi értekezlet)

Az intézményvezetőség tagjai ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van közvetlen vezetőjük és az intézményvezető felé.

Az intézmény vezetősége, az egyes szervezeti egységeinek vezetői, valamint a szakmai munkaközösség-vezetők időközönként (félévente) nyilvános beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek az intézmény pedagógiai munkájával kapcsolatos tárgykörben.

Az intézmény vezetősége megbízott tagjai révén együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői Munkaközösségek választmányával, a Diákönkormányzat diákképviselőivel, a Szakmai munkaközösségekkel.

7. Az intézményi közösségek és jogaik

Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg.

· Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját, tanulóját, a tanulók szüleit azokon a programokon, amelyekre meghívást kap.

· Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót.

· Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell.

· Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért.

· A döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

7.1. Dolgozók szakmai és érdekvédelmi közösségei

Alkalmazotti közösség
Nevelőtestület,
Minőségfejlesztési munkaközösség,
Szakmai Munkaközösségek,
Nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége,
Közalkalmazotti Tanács,
Szakszervezet

Az alkalmazotti közösség az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból - pedagógusokból és egyéb alkalmazottakból - áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezletein jegyzőkönyvet kell vezetni.

Az intézmény nem pedagógusképesítésű közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartásukat a s a gondnok fogja össze. A közalkalmazottak a napi munkavégzéshez szükséges közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival.

7.2. Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei

A nevelőtestület - a Közoktatási Törvény alapján "a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója".

A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

7.2.1. A Közoktatási törvény szerint a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik

a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása;
a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend és módosításának elfogadása;
az intézmény éves munkatervének elkészítése;
az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;
a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása;
az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;
a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat, házirend fenntartói jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása;
jogszabályban meghatározott más ügyek.

Intézményünkben a – sajátos elhelyezkedés miatt – a nevelőtestület átruházza a döntési jogkörét az adott tagozaton dolgozó pedagógusok közösségére a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára bocsátása, valamint a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés eseteiben.

7.2.2. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a következő kérdésekben

a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,
a tantárgyfelosztás elkészítése előtt,
az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,
az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,
a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében,
a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,
az iskolai felvételi követelmények meghatározásában,
arról, hogy a nevelési-oktatási intézmény helyiségeit használatra kinek engedi át.

7.2.3. A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület a tanév folyamán előre tervezett és rendkívüli értekezletet tart.

A nevelőtestület előre tervezett értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az igazgató illetve a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői munkaközösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatnak jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat, valamint a nevelő-oktató munkával összefüggő tárgyköröket.

A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjaihoz a véleményezési jogot gyakorló szülői munkaközösség és a diákönkormányzat tanulói képviseletét meg kell hívni.

A nevelőtestület azon értekezletein, ahol az intézmény munkáját érintő döntés születik, emlékeztető feljegyzés (jegyzőkönyv) készül az elhangzottakról. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület két tagja, mint hitelesítő írja alá.

Az intézmény nevelőtestülete az alábbi előre tervezett értekezleteket tartja a tanév során:

tanévnyitó és tanévzáró értekezlet,
félévi és év végi osztályozó és a szakmai munkát elemző, értékelő értekezlet,
őszi és tavaszi nevelési értekezlet, vagy belső továbbképzési nap,
havonta legalább egyszer operatív vagy munka értekezlet.

7.2.4. A nevelőtestület döntései, határozatai

A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.

7.2.5. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból - meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a tagozatokra, a minőségfejlesztési munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

7.2.5.1. Az intézmény nevelőtestülete - feladatkörének részleges átadásával - a következő állandó bizottságokat hozza létre tagjaiból az alábbi feladat és hatáskörrel és jogosultságokkal:

Tanulói fegyelmi bizottság, a tanulók fegyelmi ügyeiben dönt tagozatonként.

Tagjai: intézményvezető vagy a helyettese, a diákönkormányzatot segítő pedagógus, az érintett osztályfőnök és a diákönkormányzatot képviselő tanuló.

Pedagógus fegyelmi bizottság, a pedagógusok fegyelmi ügyeiben véleményt nyilvánít.

Tagjai: intézményvezető és a helyettese, a szakszervezet titkára, közalkalmazotti tanács elnöke, az érintett munkaközösség vezetője.

Technikai dolgozók fegyelmi bizottsága, a technikai dolgozók fegyelmi ügyeiben véleményt nyilvánít.

Tagjai: intézményvezető és a gazdasági vezető, a szakszervezet titkára, alkalmazotti tanács elnöke.

Felvételi bizottságok (a nívó csoportos ének-zenei és az idegen nyelvi osztályokba), dönt a tanulók felvételéről.

Tagjai: az érintett munkaközösség-vezetők, szaktanárok, érintett igazgatóhelyettes és/vagy az igazgató.

A létrehozott bizottságok, csoportok beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestület felé az éves munkatervben rögzített értekezletek időpontjában.

A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott tanulói közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető) hívhat össze szükség esetén - a felelős vezető helyettes tudtával - úgynevezett nevelői mikro-értekezletet.

A nevelői mikro-értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógusra (osztályfőnökre, csoportvezetőre) hárul a nevelőtestületi értekezletek időpontjában.

7.2.5.2. A nevelőtestület a közoktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az alábbi jogköreit

a próbaidős pedagógus munkakörben dolgozó közalkalmazottak munkájának véleményezése,
a foglalkoztatási és pedagógiai program megvalósításához szükséges tantervek, taneszközök, tankönyvek kiválasztásának véleményezése,
az egyes munkaközösségeket irányító vezető beosztású közalkalmazottak munkájának véleményezése,
a munkaközösségbe tartozó tagok továbbképzéséhez, átképzéséhez, tanulmányi szerződés kötéséhez javaslattétel,
helyi szakmai, módszertani programok összeállítása,
a tanulók kompetencia, tudás- és neveltségi szintjének mérése,
pályázatok készítése, tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolítása,
a munkaközösségek tagjainak fizetésemelésére, jutalmazására, kitüntetésére javaslattétel.

A nevelőtestület az intézményben folyó közoktatási minőségfejlesztési programmal kapcsolatos feladatok ellátásával a munkatervben meghatározottak szerint - teljes körű együttműködése mellett - a minőségfejlesztési munkaközösség tagjait bízza meg. A munkaközösség alapvető feladata:

A COMENIUS 2000 közoktatási minőségfejlesztési program II. modellje működtetésének szervezése, irányítása;
A partnerközpontú működésből kiindulva az intézményi folyamatok, tevékenységek szabályozásának segítése; a szervezeti kultúra fejlesztésének előmozdítása;
Belső információs és értékelési rendszer hatékonyabb működtetésének segítése;
A folyamatos belső továbbképzések, önképzés működésének, a támogató szervezet folyamatos bővítésének és a különböző intézményi erőforrások (humán, tárgyi, gazdasági) leghatékonyabb felhasználásának elősegítése;
Az intézmény Minőségügyi kézikönyvének és dokumentációs rendszerének vezetése, karbantartása.

7.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

· Alsó tagozatos tanítók munkaközössége

· Napközis nevelők munkaközössége

· Humán (magyar nyelv és irodalom, történelem) munkaközösség

· Matematika és informatika munkaközösség

· Idegen nyelvet tanítók munkaközössége

· Művészeti munkaközösség

· Természettudományi munkaközösség

· Osztályfőnöki munkaközösség

· Testnevelés munkaközösség

A munkaközösségek a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható."

Az iskolában az azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyanként, műveltségi területenként egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagozatokon.

A szakmai munkaközösség dönt működési rendjéről és munkaprogramjáról.

Munkaközösséget alkot legalább öt, illetve ennél magasabb létszámú azonos szakot tanítók csoportja.

7.4. A szakmai munkaközösségek együttműködésének és kapcsolattartásának rendje

A munkaközösségek vezetőit minden évben törvényileg meghatározott módon bízzuk meg, vezetők neveit az éves munkaterv tartalmazza.

Felelős

Módja

Gyakorisága

Ellenőrzés-értékelés

Dokumentálás

Mk. vezetők

Munkaközösség értekezleteken,

Napi gyakorlatban

legalább havonta egy alkalommal megbeszéléseken;

folyamatosan napi gyakorlatnak megfelelően

Igazgató;

Igazgató-helyettesek;

Szóban;

éves teljesítmény

értékelésnél írásban;

rendezvények után

jelenléti ív

feljegyzés,

félévi, tanévvégi értékelő beszámolók

· A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében

· A szakmai munkaközösség tagja és vezetője akkor is közreműködhet a belső ellenőrzésben és értékelésben, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben (Kt. 58. § (1) .

· A szakmai munkaközösség gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről.

7.4.1. A szakmai munkaközösség dönt szakterületén

a nevelőtestület által átruházott kérdésekről
továbbképzési programokról,
az iskolai tanulmányi versenyek programjáról.

7.4.2. A szakmai munkaközösség véleményét - szakterületét érintően - be kell szerezni

a foglalkozási, illetőleg a pedagógiai program elfogadásához,
a taneszközök, tankönyvek, segédkönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztáshoz,
a felvételi követelmények meghatározásához,
a köztes vizsga, eredménymérések részeinek és feladatainak meghatározásához.

7.4.3. A szakmai munkaközösségek feladatai

javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő oktató munka szakmai színvonalát, minőségét,
fejlesztik, tökéletesítik szakterületük módszertani eljárásait, javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására,
szervezik a pedagógusok továbbképzését, véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát,
javaslatot adnak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására,
támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget,
az intézmény fejlődése érdekében pedagógiai kísérleteket végezhetnek,
végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat,
kialakítják az egységes követelményrendszert,
a pedagógiai programban meghatározottak szerint mérik és értékelik a tanulók tudásszintjét,
összeállítják az intézmény számára a felvételi stb. vizsgák írásbeli és szóbeli feladat- és tételsorait, ezeket értékelik,
végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését,
véleményezik az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, színvonalát (elsősorban a saját szakterületükön belül), javaslatot tesznek a továbbfejlesztésére.

7.4.4. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

összeállítja - és a munkaközösség elé terjeszti elfogadásra - az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves munkaprogramját,
irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért,
jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak éves tantárgyi programját,
felügyeli az éves program szerinti tantárgyi előrehaladást és a követelmény-rendszernek való megfelelést,
szakmai és módszertani értekezleteket hív össze,
bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez,
segíti a szakirodalom felhasználását,
figyelemmel kíséri a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, eredményességét, a munkaközösség munkatervi feladatainak határidőre történő színvonalas elvégzését,
képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül,
összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére a munkaközösség tevékenységéről.

Felelős a következőkért:

szaktárgyi versenyek megszervezése, lebonyolítása, más munkaközösségekkel előzetesen egyeztetve,
iskolai szintű pályázatok kiírása, elbírálása és a tanulóknak a szaktantárgyi pályázatokon való részvételének megszervezéséért,
a munkaközösség feladatrendszerébe tartozó szakkörök, korrepetálások, tanfolyamok stb. színvonalas megtartásáért,
a szakmai szertáraknak a lehetőségek szerinti fejlesztéséért, az eszközök és anyagok célszerű és gazdaságos felhasználásáért, tárolásáért,
az osztályozás, értékelés folyamatosságáért.

Javaslatot tesz:

a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra stb.
a minőségi munka értékelésére, címpótlék odaítélésére,
tájékoztatni köteles a munkaközösség tagjait a vezetői értekezletekről,
a pedagógus létszámcsökkentésből adódóan a pedagógus munkaviszonyának megszüntetésével kapcsolatban véleményt nyilvánít,
állásfoglalásai, javaslatai, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.

A szakmai munkaközösség-vezetők jogait és kötelességeit részletesen munkaköri leírásuk tartalmazza.

7.5. A nevelőtestület pedagógiai programja

A nevelőtestület által elfogadott Pedagógiai Program – mint belső jogi dokumentum - képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait.

Az iskola pedagógiai programja tartalmazza:

az iskola nevelési programját,
helyi tantervét,
környezeti és egészségnevelési programját.

Az iskola Pedagógiai Programját - vagy annak módosítását - a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezeti be.

7.6. Szülői közösségek

Szülői Munkaközösségek osztály szinten,
Szülői Választmány (SZMK) intézményi szinten.

A közoktatási törvény értelmében a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. A szülői munkaközösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről, a jogszabályban meghatározott témakörökben véleményezési joggal élhet.

A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői munkaközösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői, vagy a választott SZMK elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez.

A Szülői Választmányt az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként 4-szer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben az SZMK elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Az SZMK elnöke vagy megbízottja tanévenként beszámol a nevelőtestületnek a Szülői Választmány tevékenységéről.

A szülői munkaközösség saját működési szabályzattal rendelkezik, az abban foglaltak alapján gyakorolja jogait.

A szülői munkaközösség részére biztosított jogok:

az iskola szülői munkaközössége éves munkaterve alapján – a nevelőtestülettel együttműködve - segíti az intézményi célkitűzések megvalósítását,
javaslatot tesz a tanórán és iskolán kívüli foglalkozások, programok szervezésére,
az osztály szülői munkaközösségének elnöke – az osztályfőnökkel egyeztetve - rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze a felmerülő problémák megoldására,
javaslatot tehet a szülői értekezletek napirendjének meghatározására,
az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakítására, bővítésére.

7.7. Tanulók közösségei

Osztályközösségek,
Diákönkormányzatok,
Napközis csoportok közösségei,
Diákkörök közösségei.

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze.

7.7.1. Az osztályközösségek, tanulócsoportok

Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják.

Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja az osztály diákbizottságot (ODB) és az osztály titkárát, valamint küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt.

Az osztályközösség élén, mint pedagógusvezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök jogosult az egy osztályban tanító pedagógusok mikro-értekezletének összehívására.

7.7.2. A diákönkormányzatok

A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Az intézmény diákönkormányzatának működéséről a tanulóközösség által elfogadott, a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata rendelkezik.

Az iskolai diákönkormányzat élén - a működési rendjükben meghatározottak szerint - választott Iskolai Diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). Az IDB vezetője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület ülésein. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár(ok) támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguso(ko)n keresztül is érvényesítheti jogait, fordulhat az iskola vezetőségéhez.

7.7.2.1. A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása

Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit (helyiség, eszközök stb.).

A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ-ben előírtak, valamint a Házirend mellékletét képező Helyiségek használati rendjének szabályai szerint veheti igénybe.

7.7.3. Napközis csoportok

A nyugodt tanulás és felkészülés érdekében - az erre rászoruló gyermekek részére - napközit működtetünk. A napközis foglalkozások célja, hogy a pedagógusok a gyengébb tanulókat is felzárkóztassák, és munkájukat ellenőrizve biztosítsák a tanulmányi előmenetelüket. A tanulás mellett alkalmuk nyílik szabadidős programokon való részvételre, kiállítások, könyvtárak látogatására, így tartva a kapcsolatot más intézményekkel is.

7.7.4. Diákkörök

Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre a Házirendben meghatározott szabályok szerint. Céljuk a tehetséggondozás és versenyekre való felkészítés, ily módon más oktatási- és kulturális intézményekkel való kapcsolattartás is. Az intézményben működő diákköröket az igazgató veszi nyilvántartásba. A diákköröknek célszerű az intézmény pedagógiai programjának megfelelő tevékenységet választani.

8. A belső kapcsolattartás rendje és formái

A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve konkrétan tartalmazza. Ezen összejövetelek helyszínét valamennyi esetben az intézmény biztosítja.

8.1. Az alkalmazottak kapcsolattartása

Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét a megbízott pedagógusvezetők, a választott közösségi képviselők segítségével az intézményvezető fogja össze.

8.1.1.A Közalkalmazotti Tanács és az igazgató munkakapcsolatát a Közalkalmazotti Szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti Szabályzat módosításának előkészítése a KT elnöke és az igazgatóhelyettesek feladata.

A reprezentatív szakszervezet és az igazgató munkakapcsolatát a Kollektív Szerződés (vagy a Közalkalmazotti Szabályzat) rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Kollektív Szerződés módosításának elkészítése a Szakszervezeti titkár és az igazgatóhelyettesek feladata.

A Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet egyetértését az adott intézkedéssel kapcsolatban megbízottjuk aláírásával igazolja.

8.1.2.Az alkalmazottak belső kapcsolattartási formái

· Különböző értekezletek, fórumok, munkaközösségi, vezetői egyeztető megbeszélések, bizottsági ülések, hospitálás, iskolagyűlések, nyílt napok, diák tanácskozás, közgyűlés, iskolai rendezvények, ünnepségek, stb.

· Operatív értekezletek: az éves munkatervben rögzített módon az aktuális kérdések megvitatására (keddi napon).

· Munkaértekezletek: a szakmai munkaközösségek, tagozatok, egy osztályban, évfolyamon tanító pedagógusok számára (mikro-értekezlet).

8.2. A tanulókkal való kapcsolattartás rendje és formái

A mindennapi kapcsolatteremtést a tanórák biztosítják. Ezen kívül az iskolai vagy osztályszintű rendezvények alkalmával, egyéni és csoportos beszélgetéseken nyílik mód a diákjainkkal kapcsolatot tartani.

8.2.1.A diák-önkormányzati szerv, diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formái és rendje

A diákönkormányzat – képviselői útján - folyamatos kapcsolatot tart az igazgatóval és igazgatóhelyettesekkel valamint a diákönkormányzat munkáját segítő tanárokkal.

Az éves munkatervben meghatározott időpontban - a Házirendben foglaltak szerint – Diák közgyűlést kell összehívni.

8.2.2.A diákönkormányzat véleményének kikérése javasolt az alábbi esetekben:

a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések tárgyalásakor,
a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésekor, szervezésekor,
a tanórán kívüli tevékenységek formáinak meghatározásakor,
a könyvtár és az iskolai sportkör működési rendjének megállapításakor.

8.2.3.A tanulók szervezett véleménynyilvánításának formái

a diákönkormányzat vezetőségének megbízottja képviseli tanulótársait az iskola vezetősége, a nevelőtestület értekezleteinek rá vonatkozó napirendi pontjainál,
az osztályközösségek a problémák megoldására megbízott diákjaik révén képviselik a tanulócsoportot az intézmény vezetőjénél,
a tanulók gondjaikkal, kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az igazgatót (az órák közti szünetekben és a délutáni órákban).
a Diák-közgyűlés a tanulók szervezett véleménynyilvánításának fóruma.

8.2.4. A diákközgyűlés (iskolagyűlés) az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll.

A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. (Ekkor küldöttgyűlés a neve). E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, a Házirendben meghatározottak végrehajtásáról. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül érdemi választ kell adnia. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni a Házirendben meghatározott módon. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. Az iskola vezetése és a diákönkormányzat a tanulókat a diák-önkormányzati faliújságon, iskolarádión keresztül tájékoztatja.

8.2.5.A kapcsolattartás rendszeres formái

A tanórai és tanórán, iskolán kívüli foglalkozások, programok, rendezvények mellett a különböző fórumok, megbeszélések, intézményi gyűlések, iskolarádió biztosítják a tanulókkal való rendszeres szóbeli kapcsolattartást. Az írásbeli kapcsolattartás jellemző formái: az iskolai és osztályfaliújságok, iskola újság, vagy körözvény.

8.3. A szülőkkel való kapcsolattartás és a tájékoztatás formái és rendje

Az intézmény a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást ad az éves munkatervben rögzített, faliújságon is közzétett, általános munkaidőn túli időpontokban (szülői értekezletek, fogadóórák), valamint rendszeres írásbeli tájékoztatást ad személyre szólóan a gyermekek tájékoztató füzetében.

Az iskolai tájékoztatási rendszer írásos eszközei: az épületenként és osztályonként elhelyezett faliújságok, iskolaújság. Az előbbiek frissítéséről igazgatói megbízással a szakmai munkaközösség-vezetők és a szabadidő szervező gondoskodik.

Az intézmény - munkatervében rögzítetten - tanévenként szülői értekezletet és fogadóórát tart.

8.3.1. A vezetők és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás rendje

A szülői munkaközösség iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői munkaközösségnek az SZMSZ vagy valamely jogszabály véleményezési jogot biztosít, a véleményt az igazgató kéri meg az írásos anyagok átadásával. Az intézmény szülői munkaközössége részére az iskola igazgatója tájékoztatást ad az intézmény munkájáról.

8.3.2. Szülői értekezletek

Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi első szülői értekezleten kapnak tájékoztatást.

A leendő első évfolyamosok szülei számára a beiratkozás előtt bemutatkozást, tájékoztatást tarthatnak az első osztályban tanítók az oktatási módszereikről. Ezt a szülői értekezletet a leendő osztályfőnökök és az alsós igazgatóhelyettes tartják.

Az új közösségek (l. és 5. osztály) osztályfőnökei a lehetőségek szerint a szeptemberi első szülői értekezleten bemutatják az osztályban (csoportban) nevelő-oktató pedagógusokat.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői munkaközösség vezetője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldásra.

8.3.3. Fogadóórák

Az iskola valamennyi pedagógusa a munkatervben meghatározott gyakorisággal (á1talában havonta hétfői vagy keddi napokon) szülői fogadóórát tart, - kivéve azokat a hónapokat, amikor szülői értekezlet van - ilyenkor fogadja a szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a tanulókról.

Negyedévenként a gyengén és bukásra álló tanulók szüleinek külön értesítést küldünk. Ez a szaktanárok és osztályfőnökök feladata. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szüleit az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.

8.3.4. Családlátogatás

Szükség esetén az osztályfőnök a napközis nevelővel, (ha a gyerek napközis) különösen problémás esetekben a gyermekvédelmi felelőssel együtt előre megbeszélt időpontban családot látogat.

8.3.5. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje

Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó minden érdemjegyet az osztálynaplóban, a tanuló pedig az ellenőrzőjében feltüntetni. Az ellenőrzőben a pedagógus minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel lát el (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). A bejegyzések tudomásul vételét a szülők aláírásukkal jelzik.

Amennyiben a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, a hiányt az osztálynapló mellékletében („magatartás füzet”) dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni. A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább 1 érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.

8.4.A jogorvoslati és eljárási rendelkezések szabályai

A törvényi rendelkezések mellett a Minőségügyi kézikönyv (Panaszkezelési eljárás) előírásait alkalmazzuk.

V. fejezet

Külső kapcsolatok

Intézményünk a zavartalan és színvonalas működés, a nevelő-oktató munka hatékonysága, a tanulók szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint az iskola- és pályaválasztás érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel.

Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. A partnerkapcsolatok rendszerét, a kapcsolattartók személyét, valamint a kapcsolattartás formáit és módját – az évente frissítésre kerülő – partnertábla tartalmazza.

1. Rendszeres munkakapcsolatot tart intézményünk

a fenntartóval,
a gyermekjóléti szolgálattal a gyermekvédelmi felelősön keresztül,
az iskola egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval az igazgató helyetteseken keresztül,
a következő intézményekkel, ill. jogi személyekkel:
egyházak (hittan tanítás),
óvodák,
zeneiskola,
helyi gimnázium,
helyi könyvtár,
helyi művelődési ház,
helyi nevelési tanácsadó,
ill. több általános- és középiskola (a pályaválasztással kapcsolatban), az intézményt támogató alapítványok kuratóriumaival, a Dunakeszi Polgármesteri Hivatal jogtanácsosával,
az Oktatási Ügyosztály vezetőjével és dolgozóival
az Oktatási Bizottság elnökével és tagjaival
patronáló intézményekkel és más jogi személyekkel, valamint országos szakmai szervezetekkel és az országban működő Bárdos iskolákkal.

2. A Gyermekjóléti Szolgálattal való kapcsolattartás rendje:

A kapcsolattartásért felelős:

Az iskola részéről: gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

A szakszolgálat részéről: családgondozó

2.1. A kapcsolattartás módja:

- Az iskola pedagógusa, (az osztályfőnök, a napközis nevelő) hívja fel a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős figyelmét a problémára.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős írásban jelzi a Gyermekjóléti Szolgálatnak az esetet.

- Új tanuló esetén kezdeményezhet a Gyermekjóléti Szolgálat is. ( más iskolából érkezők).

- Információszerzés

- Családlátogatás

- Konzultáció

- Esetmegbeszélés

- Esetkonferencia

- Egymás kölcsönös tájékoztatása

2.2. Dokumentálás:

- Levelezések, határozatok, az intézmény jelzése és a Gyermekjóléti Szolgálat visszajelzése iktatásra kerül.

- A családlátogatás:

o Ténye, időpontja a naplóba kerül bejegyzésre. (of., érintett ped. végzi)

o Feljegyzés készül róla (gyermek- és ifj. védelmi felelős, érintett ped. végzi)

- Esetmegbeszélések:

o Ténye, időpontja a naplóba kerül bejegyzésre. (of., érintett ped. végzi)

o Feljegyzés készül róla (gyermek- és ifj. védelmi felelős, érintett ped. végzi)

2.3. Ellenőrzés:

Az intézmény igazgatója végzi:

- Dokumentumelemzéssel,

Szóban a megbeszélések alkalmával.

3. Az intézmény esetenkénti kapcsolatot tart fenn az alábbi jogi személyekkel:

Városi Rendőrkapitányság, Polgármesteri Hivatal Igazgatási, Pénzügyi, Vagyongazdálkodási, Műszaki Ügyosztályai, Gyámhatóság, stb.

4. Más intézmények alkalmazottainak munkarendje az iskolában

Iskolánk nevelő-oktató munkáját segítik a Nevelési Tanácsadó szakemberei (logopédus, pszicho-pedagógus, gyógy-testnevelő), akik az ott előírt kötelező óraszámban foglalkoznak tanulóinkkal. Elérhetőségüket, az intézményben tartott foglalkozásaik időpontját és helyét – munkabeosztásuk függvényében - évente a faliújságokon, illetve a tanulók tájékoztató füzetében tesszük közzé.

5. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A gyermekorvosnak és védőnőknek az intézménnyel szerződéses viszonyuk van meghatározott iskola-egészségügyi feladatok ellátására.

Az iskolában – az iskola-egészségügyi munkatervben évente meghatározottak szerint - a tanulók a megelőző orvosi intézkedéseken, szűrővizsgálatokon kívül orvosi ellátásban részesülhetnek.

Az iskolaorvossal és védőnőkkel a rendszeres kapcsolattartás a kijelölt igazgatóhelyettes feladata. Az ellátás rendjére vonatkozó további előírásokat a Házirend tartalmazza.

6. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók bent tartózkodási rendje

Az intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók csak abban az időpontban és azokat a helyiségeket használhatják, ahol foglalkozásaik lesznek, illetve arra külön engedélyt kaptak az intézmény vezetésétől (pl. terembérlet)

7. A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

A térítési díjak fizetéséről a Közoktatási törvény rendelkezik. Ennek alapján intézményünkben a tanulóknak térítési díjat kell fizetni az intézményben igénybe vett étkezésért a jogszabályban meghatározottak szerint.

A fenntartó által megállapított étkezési térítési díj befizetéséről és a bizonylat bemutatásáról a szülő gondoskodik az iskola által meghatározott időpontokban. A hiányzó tanuló étkezési díját az iskola csak akkor tudja visszatéríteni, ha a szülő vagy a tanuló az étkezést egy nappal előre lemondja. Az étkezési teljes havi díját a szülő kérésére az iskola egy összegben akkor téríti vissza, ha a tanulónak egészségügyi okok (hosszan tartó betegség, kórházi ápolás) vagy visszamenőlegesen megállapított szociális támogatási jogosultság miatt túlfizetése van.

A normatív alapon ingyenes vagy kedvezményes étkezést a szülő a megfelelő igazolások benyújtásával igényelheti.

A térítési díj mérséklését vagy elengedését, segély iránti kérelmet - a fenntartó által kiadott formanyomtatványon a szülőnek - írásban kérvényezni kell az Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságánál. A kérvényben fel kell tüntetni a családban a keresők és eltartottak, nyugdíjasok számát és az egy főre jutó kereset átlagát. A szülők, tanulók tájékoztatásában az iskola az osztályfőnökök és a gyermekvédelmi felelős útján közreműködik.

8. A szociális támogatás formái és odaítélésének rendje

Iskolánkban a szociális támogatás jellemző formái: az ingyenes vagy kedvezményes étkezés és tankönyv ellátás. Az odaítélés rendjét a Házirend szabályozza.

9. Reklámtevékenység szabályai

Az intézmény épületeiben tilos a reklámtevékenység, kivéve - ha az alapító okiratban meghatározott keretek között - a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, társadalmi, közéleti vagy kulturális tevékenységgel függ össze. Reklámhordozó csak az intézmény vezetőjének vagy helyettesének tudtával és engedélyével helyezhető ki.

VI. fejezet

Záró rendelkezések

1. Egyéb rendelkezések

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket - mint pl. a belső ellenőrzés szabályozását, az iratkezelést, stb.- önálló szabályzatok tartalmazzák.

Az intézményi dokumentumok és szabályzatok jegyzéke jelen SZMSZ melléklete.

2. A tájékoztatás, megismertetés rendje, nyilvánosságra hozatal

Az SZMSZ rendelkezéseiről a szülőket, tanulókat képviselőik útján, a szervezett kapcsolattartási keretek között tájékoztatni kell.

A szabályzat előírásaival az intézmény dolgozóit tantestületi, alkalmazotti értekezleten kell megismertetni. A hozzáférhetőséget az intézmény hivatalos óráiban és partnerei számára biztosítani kell nyomtatott és/vagy elektronikus formában az alábbiak szerint:

Az iskola fenntartójánál
Az iskola igazgatójánál

A hivatali rendtől függetlenül:

· Az iskola internetes honlapján

A Szervezeti és Működési Szabályzat előírásairól, valamint az intézményi működés egyéb dokumentumairól – szóbeli vagy írásbeli kérelemre - további tájékoztatást kérhetnek az érintettek az iskola igazgatójától és/vagy igazgatóhelyetteseitől a vezetői fogadóórákon vagy más, előzetesen egyeztetett időpontban.

3. Az SZMSZ felülvizsgálatának és módosításának rendje

3.1. Az SZMSZ felülvizsgálatáról, szükség szerinti módosításáról – a jogszabályban meghatározott jogok gyakorlásával – évente szeptember 30-ig az intézmény vezetője köteles gondoskodni.

3.2. Az SZMSZ módosítására javaslatot tehet

az iskola igazgatója,
az alkalmazotti közösség bármely tagja,
A Szülői Szervezet (SZMK) iskolai vezetősége,
a Diákönkormányzat iskolai vezetősége,
az intézmény fenntartója.

A szülők és tanulók a módosítást – képviselőik útján – a szülői szervezeten (SZMK) és a Diákönkormányzaton keresztül – írásban javasolhatják az intézmény vezetőjénél.

3.3. Az SZMSZ módosítását a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményének megismerése után a nevelőtestület fogadja el és a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba. A módosított Házirendet a jóváhagyást követő hónap 1. munkanapjától kell bevezetni.

3.4. A mellékletekben található szabályzatok tartalma jelen SZMSZ módosítása nélkül is változtatható, amennyiben jogszabályi előírások, az intézmény belső működési rendjének változásai, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. A mellékletek tartalmának változásáról az intézmény vezetője 5 munkanapon belül köteles tájékoztatást adni az érdekelt feleknek.

Mellékletek listája

1. számú melléklet: A véleményezés, elfogadás, jóváhagyás dokumentumai

2. számú melléklet: Intézményi dokumentumok és szabályzatok jegyzéke

3. számú melléklet: A könyvtár működési és gyűjtőköri szabályzata

4. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat

A Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítését az intézmény nevelőtestülete megtárgyalta és elfogadta.

Dunakeszi, 2009. május 26.

Horváthné Szentléleki Katalin Szilágyi Ferencné Verbulecz Valéria

Igazgató igazgató helyettes igazgató helyettes

Tóthné Selmeczi Zsuzsa

KAT tag

A Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítését a Diákönkormányzat elfogadta.

Baloghné Bozsó Judit Havasi Viktória

DÖK patonáló tanár DÖK titkár

A Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítését a Szülői Szervezet elfogadta.

Freundlich Róbertné

SZMK elnök

Dunakeszi Város Önkormányzata Képviselőtestületének 161/2009. (1X.03.) sz. határozata:

Dunakeszi Város Képviselőtestülete az intézmények módosított, kiegészített Szervezeti és Működési Szabályzatot jóváhagyja.