Sajátos nevelési igényű az a tanuló (SNI), aki az iskolai tantervi követelményeket csak oktatási többletszolgáltatás, külön támogatás segítségével tudja megvalósítani.

A tanulás területén mutatkozó problémák a súlyosság valamint pedagógiai szempont alapján három csoportra osztható: tanulási nehézség, tanulási zavar, tanulási akadályozottság.

A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló fogalmát az 1993. évi LXXIX. Közoktatási törvény a következőképpen határozza meg:

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar);[1]

a) „SNI-a” sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt

b) „SNI-b” sajátos nevelési igény fennállását a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra nem visszavezethető tartós és súlyos rendellenessége miatt

c) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló

A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú, az egyéni adottságokhoz és a gyermek fejlettségéhez igazodó bánásmód, a különleges gondozás szükségességét jelenti. Ennek megvalósulásához másfajta és többféle szakértelemre, kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre, valamint többletfinanszírozásra van szükség. A sajátos nevelési igény diagnózisának felállítására kizárólag az illetékes megyei vagy országos szakértői bizottságok jogosultak. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása történhet külön, e célra létrehozott, speciális gyógypedagógiai intézményben szegregáltan, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt integráltan. Ktv. 30.§ (2)

2. Integráció

Különálló részeknek valamely nagyobb egységbe való beilleszkedése, beolvadása. Pedagógiai értelemben együttnevelést értünk - sérült (fogyatékos), akadályozott, azaz sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok beilleszkednek ép társaik közé.

Tágabb értelmezésben kiterjed még azokra a gyermekekre is, akik – a közoktatási törvény alapján – beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdenek. E nehézségek megállapítása a nevelési tanácsadók feladata. ( Ktv.35.§ )

A nevelés-oktatásban megvalósuló integráció tehát a speciális nevelési szükségletű gyermekek, fiatalok beilleszkedését jelenti a többségi nevelési-oktatási intézményt látogató gyermekek, fiatalok közé. Szoros összefüggésben áll az esélyegyenlőség biztosításával abban az értelemben, hogy mindenki számára nyitottá teszi a nevelési-oktatási intézményeket, tekintet nélkül egyesek akadályozottságára s az esetleg tapasztalható nagyon eltérő képességeire a kiemelkedően tehetségestől a gyenge adottságúig. Általános szociális értelmezése szerint az akadályozott emberek részvételének biztosítását jelenti a társadalmi folyamatokban az óvodától az iskolán át, a szabadidőben, otthon és a munkában. Az integráció, mint pedagógiai feladat azt jelenti, hogy megkísérli az akadályozott és nem akadályozott gyermekek tanulását és életét egyaránt didaktikai és módszertani eszközökkel felügyelni, védelmezni, segíteni. Ez nem puszta fizikai együttlétre korlátozódik, hanem minden gyermek a maga lehetőségeihez mérten közös tartalmú, kooperatív, kommunikációs tevékenység aktív részese.

3. Az sajátos nevelési igényű tanulók kiszűrése

Sajnos legtöbbször csak az iskolában derül ki, hogy a gyerek valamilyen tanulási problémával küzd, és egyre nagyobb lesz a lemaradása az iskolai munkában. Mit tehetünk ebben az esetben?

Először is azt kell megállapítanunk, hogy a gyerek iskolaéretten került-e az iskolába. Célszerű a „Sindelar–Zsoldos-program 1.”alkalmazása, amely az iskolát kezdő gyerekek olvasáshoz, íráshoz, számoláshoz szükséges részképességeit vizsgálja, és a különböző fokú elmaradások esetében fejlesztőprogrammal segíti a pedagógusokat. A képességek differenciált vizsgálatára alkalmas eszköz a DIFER, valamint a NEBULÓ képességfejlesztő program, amely tanítói segédlet, és alkalmas iskolai gyerekcsoportok szűrővizsgálatára. A szűrés eredményét október15-ig köteles az intézmény jelenteni a KIR-nek, a vizsgálat elvégzését december 15-ig kell elvégezni.

Ha az óvodában a tanuló képességeit nem vizsgálta szakember vagy a Szakértői Bizottság, célszerű minden iskolát kezdő gyereket megvizsgálni, hogy ha tanulási nehézséggel van dolgunk, a szükséges fejlesztést minél előbb megkezdhessük. Idesorolhatók azok a tanulók, akik lassabban haladnak, vagy nem a helyes tanulási technikát alkalmazzák. Nagyon fontos ezért, hogy jól felépített óravezetésünkkel mintát adjunk a gyereknek a tanulási szokásokról. Ha a tanuló lassabban halad, a differenciált óravezetés a célravezető. Az ellenőrzésnél, értékelésnél rugalmasabban kell alkalmaznunk a megszokott ellenőrzési és visszajelzési módokat.

Az iskolai elvárások a gyermekek egy részénél nem felelnek meg fejlettségi szintjüknek.

A pedagóguson nagyon sok múlik, tartós és súlyos problémát előzhet meg, ha a gyermeket idejében nevelési tanácsadóhoz küldi.

A Ktv. úgy fogalmaz, hogy a vizsgálatot kérheti a gondviselő, vagy a gyámhivatal vagy a pedagógus.

2008-tól a szülőt a jegyző kötelezheti a gyermeke vizsgálatára, amennyiben nem hajlandó a pedagógussal való együttműködésre. A nevelési tanácsadó tájékozódik a gyermek iskolai előmeneteléről, eddigi vizsgálatairól, szakvéleményt készít, mely tartalmazza a gyermeknél tapasztalható magatartási, beilleszkedési nehézségeket. Meghatározza a rehabilitációs célú foglalkoztatás idejét a szülő és a pedagógus bevonásával.

Amennyiben a szülő nem fogadja el a szakvéleményt, a jegyzőköz benyújtott kérelemben kezdeményezheti a gyermek felülvizsgálatát.

A szakszolgálat kontrollvizsgálatot végez, megállapítja, hogy fennáll-e a magatartási, beilleszkedési nehézség. Ha a gyermek egyéni fejlesztése során súlyosbodnak a problémák, akkor a szakértői és rehabilitációs bizottság segítségét kell kérni.

A vizsgálatot kérheti a szülő, vagy az iskola.

(4) A gyermek, tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be [a továbbiakban a (3) bekezdés szerint kiválasztott, illetve a (4) bekezdés szerint a jegyző által kijelölt nevelési-oktatási intézmény: kijelölt nevelési-oktatási intézmény, kijelölt óvoda, kijelölt iskola].

4. Nemzeti alaptanterv alkalmazása a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásában

A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott kiemelt fejlesztési feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik:

- a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait,

- a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit,

- a helyi önkormányzati intézményfenntartó minőségirányítási programját,

- a szülők elvárásait és

- az általuk nevelt tanulók sajátosságait.

5. A sajátos nevelést igénylő tanulók integrált oktatásának célja az iskolánkban

a tanulók beilleszkedésének elősegítése, a többi tanulóval való együtt haladása,
az egyéni értékek megismerése önmaguknak, társaiknak,
sikerélményhez juttatás,
reális jövőkép kialakítás
egészséges énkép és önbizalom kialakítása,
a kudarctűrő – képesség növelése,
önállóságra nevelés

A tanulási zavarral, tanulási nehézséggel küzdő gyerek sikeresen megfeleljen az általános iskolában a tantervi követelményeknek.

A gyermek sikerélményhez juttatása, személyiségének és képességeinek pozitív irányba történő változtatása.

A tanulók önbecsülésének fejlesztése, hogy higgyenek saját képességeikben és abban, hogy sikereket tudnak elérni.

Neveljük arra az „ép” tanulóközösséget, hogy a „másságot” el tudják fogadni.

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni fejlesztési terv alapján történik.

A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Szakértői véleménye alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesség lehetőségét.

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb kerüljön vissza az őt integrálni képes környezetbe.

6. A célok eléréséhez szükséges feladatok

a tanulók, a szülők, a tanárok felkészítése a sajátos nevelést igénylő tanulók fogadására, elfogadására,
új módszertani eljárások megismerése, adaptálása, az egyéni igényekhez igazított alkalmazása,
új, nyitott, elfogadó, toleráns, empatikus tanári, tanulói magatartás kialakítása,
együttműködés a Nevelési Tanácsadóval, a gyógypedagógussal és a fejlesztő pedagógussal
a szakértői véleményben szereplő javaslatok figyelembe vétele, a módszerek, eljárások folyamatos hatékonyság vizsgálatával,
Az iskola biztosítja a sajátos nevelést igénylő, ép intellektusú a pszichés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan, akadályozott tanulók integrált nevelését, oktatását.

· a problémák feltárásának lehetőségei: a tanulók viselkedésének, tanulásuk jellemző tulajdonságainak, egyéni fejlődési tempójuknak a megfigyelése, stb.

· együttműködés és közös munka a gyermeket tanító pedagógusokkal és a szülőkkel

· a rendelkezésre álló szakvélemények (orvosi, pszichológiai, pedagógiai) tanulmányozása és elemzése

· egyéni fejlesztési terv készítése

· fejlesztő foglalkozások tartása

· kontrollmérések elvégzése

· következtetések levonása, további fejlesztő feladatok meghatározása. (Felmentés az értékelés, minősítés alól.)

6.1. Személyi feltételek

Kt.19. §(7)b) A pedagógus kötelessége különösen, hogy nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz.

A tantestület minden tagjának feladata a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése, a szakemberek utasítása alapján az egyéni fejlesztése.

Feladat a folyamatos módszertani konzultáció, a fejlesztő pedagógus segítségével a személyre szabott követelmény, értékelés kidolgozása. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki:

· a tananyag-fejdolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait,

· szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz,

· a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti – a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz,

· egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,

· alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,

· együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógiai tanár/terapeuta az együttműködés során:

· segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését,

· javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.),

· segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről,

· javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására,

· figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra,

· együttműködik több pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,

· terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra.

· habilitációs, rehabilitációs fejlesztést biztosít

A befogadó iskolák gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust, pedagógiai asszisztenst, gyógypedagógiai asszisztenst alkalmazhatnak. Fontos, hogy a tanító, a tanár munkáját segítsék, együttműködjenek.

Az SNI-b körbe tartozó gyermekek részére iskolai fejlesztő foglalkozást kell szervezni a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített szakvéleményben foglaltak szerint. A fejlesztő foglalkoztatás a Kt. 52.§ (6) meghatározott időkeret terhére történik, megszervezéséért az intézmény vezetője a felelős.

Az SNI–b tanulók iskolai foglalkoztatásának tervezését, szervezését, dokumentálását a 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet szabályozza. A foglalkoztatás egyéni fejlesztési terv alapján történik.

A tanulót jól ismerő befogadó pedagógus kompetenciája, hogy megtervezze a tananyag mennyiségét, mélységét, meghatározza a haladás ütemét, és az egyéni értékelés módját. Motiválnia kell a tanulási kedvet, fokozó módszereket kell alkalmaznia differenciáltan. A befogadó pedagógus rugalmas a tanulásszervezésben, előtérbe helyezi az együttműködésen alapuló tanulási formákat, és a differenciáláson alapuló feladatadást.

Ennek érdekében:

· a befogadó iskola kapcsolatot tart a segítő gyógypedagógiai módszertani intézménnyel;

· részt vesznek a pedagógusok továbbképzésben a speciális ismeretek megszerzésére és bővítésére

A nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez szükséges.

6.2. Az integrálás eszközei

Az integráló osztály számára olyan tantermet ajánlatos biztosítani, amelyben többféle kisebb tér kialakítására van lehetőség. Kiscsoportos munkához megfelelő feltételeket kell biztosítani.

Az egyéni tanuláshoz: különálló asztalok, szabad polcok, a tanulók által használható segédeszközök, feladatlapok, taneszközök szükségesek. Terápiára pl. mozgás megfelelő helyiségek kialakítására is szükség lehet.

Az osztály létszáma: javasolt, hogy a befogadó osztály létszáma a 20 főt ne haladja meg és legfeljebb 3 sajátos nevelési igényű tanulót vegyenek fel egy - egy osztályba.

Taneszközök, segédeszközök: hasznos, ha az integrált tanulók is - amikor csak lehetséges - ugyanazokkal a taneszközökkel dolgoznak, mint a többiek. Ha szükséges, más, eltérő taneszközt is be kell szerezni, viszont fontos, hogy ezeket ismerje meg a többi tanuló is és alkalmanként ők is használják.

Több törvény különleges juttatásokat biztosít megsegítésükre, így kedvezményes az élelmezésük, ingyenes számukra a tankönyvellátás.

A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos szervezett, törvényi és intézményes segítés széleskörű.

7. Az együttnevelés pedagógiája, módszerei

Minél inkább differenciáltabb, cselekedtetőbb az oktatás, annál inkább befogadó.

Az integrált osztályokban elkerülhetetlen a differenciált oktatás, mivel a sajátos nevelési igényű tanulók elé különböző célokat tüzünk ki, az ismereteket különböző mélységben és terjedelemben tárjuk a gyermek elé. Az egyes tanulókhoz kell igazítani a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit. Figyelembe kell venni a gyermekek terhelhetőségét, fáradékonyságát. Kooperatív tanulás szervezésével lehet biztosítani, hogy minden tanuló lehetőségeihez mérten hatékonyan részt vegyen a tanulás folyamatában.

Olyan, az együttnevelést szolgáló tanulásszervezési módozatokat, tanítási módszereket és kereteket minősíthetünk jó gyakorlatnak, amelyek a tanulók egyéni sajátosságihoz igazíthatóak, adaptívak.

A gyermekek diagnosztikus adatai alapján részletes fejlesztési tervet kell készíteni, mely a gyógypedagógus és a fejlesztő pedagógus feladata. A fejlesztő foglalkozások megtartására minden pedagógus jogosult, aki a gyermeket tanítja, neveli, aki a gyermekkel foglalkozik. Foglalkoztatásuk egyéni fejlesztési terv alapján történik

A terv a sérült részterületek fejlesztésének módszereit, TMB zavarok prevenciójának lépéseit tartalmazza a már meglévő képességekre és készségekre építve. A fejlesztési terv egy ütemterv, amely 3-6 hónapra készül.

A fejlesztési óra lényege, hogy a rászoruló gyermek változatos formában, egyéni problémájához illeszkedve, sérülésspecifikus módon kaphassa meg a neki leginkább megfelelő fejlesztési módszert. A tanuló fejlődését a Tü356. sz. illetve a Tü357. sz nyomtatványon kell vezetni.

A fejlesztés többféle szervezési módon történhet. Az értékelés és minősítés alóli felmentés - Ktv. 30.§ 9. pontja – alapján a gyógypedagógus „kiemeli” a tanóráról a gyereket

- egyéni foglalkozás – korrepetálás keretében

- napközi, tanulószobai foglalkozáson

kiscsoportos /3 fő/ foglalkozáson

8. Tanulási problémák területei

8.1. Diszlexia, diszgráfia

A diszlexia intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség.

Differenciátlan az aktív szókincsük, gyenge a verbális emlékezetük. Az új szavakat nehezen jegyzi meg. Nehezen alakul ki a hang – betű kapcsolat.

Betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése nehéz. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között. Pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.

A súlyos olvasás – írásszerv maradványtüneti közép- és felsőfokú oktatásban, felnőttkorban is megmaradnak.

A diszgráfia esetében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Lassú az írás megtanulásának folyamata.

A fejlesztés célja:

kialakítani a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfőnökének megfelelő értő írás – olvasás készséget
fejleszteni a kifejező készséget
elősegíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszervezésében

A fejlesztés feladatai:

a testséma biztonságának kialakítása,
a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten,
a vizuomotoros koordináció gyakorlása,
a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,
az olvasás, írástanítás lassított tempóban hangoztató-elemző, szótagoló módszerrel,
az olvasás, írás készségének folyamatos fejlesztése,
az élő idegen nyelv oktatása auditív megközelítéssel,
a tanulás segítése a szöveget auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatával.

8.2. Diszkalkulia

Különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (olvasás, írás, idegen nyelv) jó színvonala mellett. Hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanizmusszámlálás képessége, a mennyiség – állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

A fejlesztés feladatai:

az érzékelés – észlelés, a figyelem, az emlékeztet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,
a testséma kialakítása,
a téri relációk biztonsága,
a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása,
a szerialitás erősítése,
segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,
a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés,
a megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása, alkalmazása.

8.3. Kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar

Hyperkinetikus zavarok jellemzői:

A kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar megléte esetén a tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, több cselekvéses tanulási helyzetet igényel.

Érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, fáradékonyabbak, nehezen viselik a várakozási feszültséget, a zajokat.

Érthető és követhető szabályokat igényelnek, igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket.

A fejlesztés: gyógypedagógiai tanár, terepauta és /vagy pszichológus közreműködésével.

Az iskolai oktatásban a számonkéréskor, értékeléskor figyelembe kell venni a részképesség zavart, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján az értékelés és minősítés alól felmenthetők.

A tevékenységek csapongása, figyelmetlenség, nagyfokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara, a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése.

Aszociális viselkedés, csökkent önérték tudat.

A pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló.

E tanulók a percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályokkal küzdenek.

Jellemző e tanulókra, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligencia faktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között.

Magatartási zavarok jellemzői:

Disszociális, agresszív, dacos magatartás. A viselkedés eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvásárokat áthágja.

Súlyosabb, mint egy gyerekcsíny, hosszan tart.

Jellemzi a nagyfokú harcosság, a társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás.

A fejlesztés módszerei, feladatai:

A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére.
Egyénhez igazított követelmény kialakítása, a képesség, érdeklődés, terhelhetőség ismeretében.
A tanuló viselkedésének megismerése siker vagy kudarc esetén, ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése.
Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.
A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel.
Sikerélmény biztosítása.
A tanulási, képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, valamint a szakvéleményben jelzett javaslatok figyelembe vétele.

9. A tanulás szervezésének színterei:

tanóra
korrepetálás
habilitációs és rehabilitációs óra
egyéni és csoportos foglalkozás
tanórán kívüli tevékenykedtetés

9.1. A tanulás szervezésének módszerei:

páros–, csoport- és sok egyéni munka
tevékenykedtetés
többszintű feladatadás, ehhez igazodó feladatlapokkal
kooperatív tanulás
a hagyományostól eltérő tanulásszervezési módok: pedagógiai asszisztenssel, gyógypedagógiai asszisztenssel
kéttanítós oktatási modell
motiváció
szemléltetés
többszintű feldolgozást lehetővé tevő több eltérő nehézségi fokozatra kidolgozott feladatlapokkal
a tanuló teljesítményét önmagához viszonyító, a fejlődést figyelembe vevő értékelés
csoportok átjárhatósága
egyéni munka, önellenőrzés, egymás ellenőrzése
egymástól tanulás
megtanulnak együtt dolgozni gyengébb képességű társaikkal
nincsenek megkülönböztetve az SNI tanulók

A jószándék, és a vállalkozó kedv fontos, de nem elegendő. A többségi iskolák pedagógusainak fel kell készülni a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására, az együttnevelésre. Gyógypedagógiai ismereteket kell szerezni, tanfolyam, tréning során új kompetenciákat elsajátítani, s ezeket érvényesíteni a napi munkában.

A jó gyakorlatok nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása, nevelése okán kerülhetnek bevezetésre, hanem minden összetételű tanulócsoportban. A módszerek felszabadult, örömteli kedvvel tanuló egymás sikerének örülni tudó diákokat nevelnek.

Azok a pedagógusok, akik megpróbálják átlagos összetételű osztályukban ezeket a régi-új gyakorlatokat követni, tapasztalják, hogy az amúgy nem fogyatékos, de gyengébben teljesítő gyerekek is felbátorodnak, szívesen tanulnak, megerősödnek tudásukban, kevesebb lesz a fegyelmezési probléma. Eltérő szintű tananyagkínálat és követelménytámasztás mellett az enyhe fokban értelmi sérült gyermekek is boldogulhatnak. Nem a tanmenet szerinti haladás a cél, hanem az, hogy a tanuló biztos alapokkal rendelkezzék. Negyedik osztály végére azonban a fejlesztőmunka hatására el kell juttatnunk a gyereket arra a tudásszintre, amelyet a pedagógiai program az ötödik osztályba lépés feltételeként meghatározott.

9.2. A különleges gondozásban részesülő tanulók értékelése, minősítése:

Értékelés legyen biztató, ösztönző, segítségnyújtó. A korai iskolai kudarcok csökkentéséhez hozzájárulhat a tanulók teljesítményének szöveges minősítése [70. § (3)], amelynek eredményes alkalmazása egyéni odafigyelést és magas fokú tudatosságot vár el a pedagógusoktól. Hasonló a funkciója és a pedagógusokra rótt felelőssége az 1–3. évfolyamon a tanulók folyamatos továbbhaladása biztosításának és az ehhez kapcsolódó egyéni fejlesztés lehetőségének[71.§(3),(4)].

A Ktv. 30.§ 9. pontja által szabályozott értékelés és minősítés alóli felmentés, vizsgák esetén adható kedvezmények az 52. § által szabályozott rehabilitációs órakeret is a gyermek minél sikeresebb adaptációját szolgálják.

Az integráltan oktatott tanulók a többségi iskolában szokásos értékelési rend szerint kapnak minősítést a számukra megfelelő iskolatípus és osztályfok sajátos nevelési igényűkre vonatkozó tantárgyak és tantervi követelmények megjelölésével. Az integráló nevelés célja, hogy minden gyermek függetlenül attól, hogy valamely sérülés vagy egyéb ok következtében fejlődésében akadályozott, megkülönböztetés nélkül vehessen részt az intézményes nevelésben.

10. Együttműködések - partnerségi kapcsolatok kiépítése

10.1. Családdal, szülőkkel:

· Szülői értekezleteken (az iskola szakmai pedagógiai programjának integrációs rendszerének ismertetése).

· Személyre szóló írásos tájékoztató, a szülő egyetértési nyilatkozata.

· Évente legalább 3 alkalommal (a szülői értekezleteken kívül) fogadóórán van lehetőség a pedagógusok és a szülők egyéni kapcsolattartására.

· Nyílt tanítási napok szervezése.

· Családlátogatás.

Felelős: igazgatóhelyettes

10.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal:

Az iskola tájékoztatja az integrációs felkészítésben résztvevő tanulókról a szolgálatot minden tanév elején.
A családgondozók felkeresik a családokat az iskola ifjúságvédelmi felelőseivel, felmérik a család komplex segítésének területeit, a további találkozások rendszerét és céljait a várható eredményeket tudatosítják.
A tanuló és a család segítésére egyénre, családra szabott tervet dolgoznak ki az ifjúságvédelmi felelősök és a családgondozók. (Látogatások, konzultációk, előadások, tanácsadások stb.)
Együttműködési terv készül –együttműködési megállapodással.

Felelős: ifjúságvédelmi felelősök

10.3. Szakmai és szakszolgálatokkal:

A helyi Nevelési Tanácsadó szakemberei (pszichológusok, fejlesztő pedagógusok, logopédusok, gyógy-testnevelők) – az iskola tanítói, és leendő fejlesztő pedagógusai javaslata alapján az alábbi szolgáltatásokat biztosítja az iskola területén az integrációs felkészítésben résztvevő tanulóknak:

pszichológiai ellátás
gyógy-testnevelés
logopédiai ellátás

Az iskola leendő vagy utazó fejlesztő pedagógusa – a rendelkezésre álló mérések, személyi anyagok alapján ütemezi – a Nevelési Tanácsadó szakembereivel konzultálva – a szükséges foglalkozások mennyiségét, gyakoriságát.

A várható eredményeket tanulónként a szakmai team fogalmazza meg. (pl. beszédhiba megszüntetése, dislexia-kezelés stb.)

A pénzügyi feltételek biztosítása (a szolgáltatások megvásárlása) a rendelkezésre álló óraszámok, illetve költségvetés ismeretében tanévente egyeztetésre kerül a felmerült igényekkel. A szakszolgálat minősítései, dokumentációi a tanulók személyi anyagába kerülnek.

Felelős: fejlesztőpedagógus.

10.4. Középfokú oktatási intézményekkel

Utánkövetés - pályaválasztás területén kínálkozó együttműködési területek:
· Iskolabemutatkozás (börze, nyílt napok, tájékoztatók a középiskolákba a tanulók, a szülők, az általános iskolai tanárok részére (8. o. tanév elejétől szept.-dec.)
· Iskolánkban rendhagyó szülői értekezlet – a középiskolák vezetői, szülők, tanárai, diákok, tanáraink – 8. osztályosok számára a továbbtanulási nyomtatványok kitöltése előtt (jan.-febr.)
Utánkövetés – középiskolák megküldik az első év eredményeit tanulónként, az ifjúságvédelmi felelősök együttműködése (a két intézmény között), a beiskolázás után a személyi anyag átadása.

Várható eredmény

visszajelzés a folyamatok, problémakezelés módozatairól (esetleges korrekció érdekében,
felmenő rendszerű utánkövető rendszer épül ki.

Felelős: minőségbiztosítási csoport

10.5. Együttműködés civil szervezetekkel

Az iskola alapítványa támogatja tanulóinknak:

a tanulmányi munkával kapcsolatos,

a sport-,

a szabadidős-,

az életvitel-, életmód tevékenységekkel összefüggő tevékenységeit, rendezvényeit.

Felelős: igazgató

Az együttműködések rendszere beépül a pedagógiai programba.

Dunakeszi, 2008. augusztus

A pedagógiai program – sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása-nevelése -kiegészítését a Bárdos Lajos Általános Iskola Nevelőtestülete véleményezte és elfogadta.

Dunakeszi, 2009. február 24.

Szilágyi Ferencné Horváthné Szentléleki Katalin Verbulecz Valéria

igazgatóhelyettes igazgató igazgatóhelyettes

A pedagógiai program – sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása-nevelése - kiegészítését a Bárdos Lajos Általános Iskola Szülői munkaközössége véleményezte és elfogadta.

Freundlich Róbertné

Szülői Munkaközösség elnöke

Dunakeszi, 2009. február 13.

A pedagógiai program – sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása-nevelése - kiegészítését a Bárdos Lajos Általános Iskola Diákönkormányzata véleményezte és elfogadta.

Baloghné Bozsó Judit Havasi Viktória

DÖK patronáló tanár DÖK titkára

Dunakeszi, 2009. február 13.