1. Helyzetelemzés *

Iskolánk jogelődje az írásos dokumentumok szerint 1920-ban alakult, Magyar Királyi Államvasutak Dunakeszi Műhelytelepi Elemi Iskola néven. Az oktatás - iskolaépület hiányában - a MÁV Műhelytelepének épületeiben folyt. 1927-ben készült el a 3 tantermes, magas földszintű, piros téglás iskola épülete. Ma ez a Központi épület középső, legrégebbi része. 1948-ban általános iskola lett, 1950-ben államosították. 1957-ben északi irányba, majd 1978-ban a déli részen bővítették újabb tantermekkel és tornateremmel.

1971-ben indult az első ének-zene tagozatos osztály, amely a mai napig meghatározója iskolánk arculatának.

1975-ben elkészült a mai “Fehér” iskola első 2 tanterme, amit 1977-ben további 5 tanteremmel bővítettek.

Az intézmény alapítója: Magyar Államvasutak, Dunakeszi

Alapító okiratának száma, kelte, az engedély kiállítója:

143/1992/c. és módosításai:

Az intézmény jogi személyisége: önálló

Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogosítványai:

Az intézmény tevékenysége:

• általános iskolai nevelés és oktatás az iskola pedagógiai programjának megfelelően;
• napközis és tanulószobai ellátás;
• gyermek- és ifjúságvédelem;
• intézményi étkeztetés;
• iskola egészségügyi ellátás;
• iskolai diáksport foglalkozások biztosítása;
• iskolai könyvtári tevékenység..

Az oktatás délelőtti munkarendben folyik. A napközis és tanulószobás tanulók délután is az iskolában tartózkodnak.

Az 5 általános iskola közül - mind méreteit, mind tanulólétszámát tekintve - a legnagyobb. Különleges adottsága a három, egymástól különálló épület. Az épületek közötti közlekedést nehezíti, hogy át kell kelni a forgalmas főúton.

Az utóbbi években az iskolai tanulólétszám stabilizálódott. A jelenlegi létszámok az évfolyamonkénti 3 osztályra történő tervezést teszik lehetővé, (a Közoktatási törvényben meghatározott átlaglétszámmal) figyelembe véve a helyi 8 osztályos gimnázium elszívó hatását is. Tanulóink 15-20 %-a körzeten kívülről érkezik intézményünkbe.

A családok szociális helyzetét vizsgálva rendkívül változatos a kép: a hajléktalan család gyermekétől a különösen jó anyagi körülmények közt élőkig, az iskolázatlan szülők gyerekétől a legképzettebb “családig” széles a skála. A családok zömét szerény anyagi körülményekkel, iskolát támogató, együttműködő szülőkkel jellemezhetjük. Jelentős a csonka és a nagycsaládban nevelkedő gyerekek létszáma, és a munkanélküli szülők gyereke. Veszélyeztetett körülmények között diákjaink csaknem 10%-a él.

A tanulócsoportok képességek szerinti összetétele is változatos képet mutat: a kiváló képességűek mellett az integráltan oktatott fogyatékos tanulók létszáma is jelentős. A magatartási vagy tanulási problémákkal küzdők külön odafigyelést, pedagógiai gondozást igényelnek. A tanulmányi, sport- és egyéb versenyeken gyerekeink jó eredménnyel szerepelnek.

8 osztályos gimnáziumba évente 10-15 kisgyerek kerül, a 6 osztályosba való jelentkezés nem számottevő. A nyolcadikosok 2/5-2/5-1/5 arányban gimnáziumban –szakközépiskolában - szakmunkásképző intézményben tanulnak tovább. Beiskolázásuk 100%-os, a visszajelzések alapján tudásuk biztos alapokon nyugszik, stabil.

A tanulók speciális összetételéhez igazodva nevelő-oktató munkánk során kiemelt feladatnak tekintjük a tehetséggondozást, ugyanakkor maximális segítséget próbálunk nyújtani a szocio-kulturális hátránnyal indulók felzárkóztatásához.

• Pedagógus: 50 fő
• Gazdasági-ügyviteli dolgozó: 4 fő
• Oktatás-technikus: 1 fő
• Technikai személyzet: 12 fő

Nevelőtestületünk szakos ellátottsága 100%-os, szakmai felkészültsége kiemelkedő. Az átlagéletkor 45 év. A kollegák 70%-a 16-30 évet töltött a pedagógus pályán és több mint 10 éve az intézmény dolgozója, így magukénak érzik az iskolát és annak minden örömét-gondját. Jól képzett pedagógusaink fogékonyak az új pedagógiai módszerek elsajátítására, bevezetésére, szívesen vesznek részt továbbképzéseken, tartalmas minőségi munkavégzésre képesek; gyermek-centrikus gondolkodásmódjuk, jó együttműködési és innovációs készségük biztosítja a nevelőtestület szellemi összhangját. Tankönyvíró, szaktanácsadó, szakértő munkatársaink sokrétű segítséget nyújtanak a napi gyakorlati tevékenységek során.

A Kék épületben - amely az Iskola u. 10. sz. alatt található - 8 alsó tagozatos osztály tanul. Ennek az épületnek igen sajátos hangulata van. Az itt tanuló osztályok és az itt tanító kollégák egy nagy “családot” alkotnak, minden osztályra jellemző a nyitottság. Sok a közös élményük, segítőkészek egymással, rengeteg versenyt és vetélkedőt szerveznek. Az épületben melegítőkonyha, könyvkölcsönző, logopédiai és tornaszoba található, valamint egy szépen gondozott játszóudvar is kapcsolódik hozzá. Az alsóban működő zenetagozatos osztályok mindig ebben az épületben kapnak helyet.

A Fehér épületben - amely a Kandó Kálmán sétány 12. sz. alatt található - 4 alsó tagozatos osztály tanul. Az épület legfontosabb jellegzetessége a nyugodt, védett, zárt környezet. Ebben az épületben van a másik melegítőkonyhánk, egyéni foglalkoztató szoba és egy tanteremből átalakított tornaszoba.

A Központi épületben - amely az Iskola sétány 18. sz. alatt található - kapott helyet a teljes felső tagozat. Ezt a patinás, de további felújításra szoruló épületet a termek változatos mérete, a hosszú folyosók jellemzik. Az újonnan érkezőnek kissé nehéz a tájékozódás, de a 10-14 éves kornak már sokkal jobban kedvez ez a 4 külön bejárattal rendelkező épület. Itt található iskolánk 2 tornaterme, könyvtára, számítógép terme, orvosi szobája, korszerűen felszerelt nyelvi laborja, tankonyhája.

Az épületet a 2-es főút felől körbeveszi egy nagy, többszörösen tagolt udvar, amelyen futball- és kosárlabdapálya található.

Az épületeket körülvevő kerítések hiányosak, javításra szorulnak, különösen veszélyes a központi épület 2-es főút felőli része. Statikai szakvélemény szerint - a hiányos alapozás és a főút leterheltsége miatt - a több mint 200 m hosszú kerítés bármikor kidőlhet. A biztonságos megoldást hosszú távra a jelenlegi kerítés elé felállított "hangszigetelő fal" jelentené. Szintén ezen a szakaszon jelent égető gondot a környezetszennyezés, hiszen a sportpályák a zsúfolt főútvonallal szomszédosak.

Tantermi berendezéseink, oktatási eszközellátottságunk az utóbbi években jelentősen javult, de további fejlesztést igényel az informatika, technika, vizuális kultúra, és a természettudományok területe.

Mindeddig nem tudtuk megnyugtatóan megoldani tanulóink étkeztetését. 2 melegítőkonyhánk nem képes befogadni a szolgáltatást igénybe vevőket. 50-70 tanulónk a Gárdonyi Géza Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben ebédel. A Kék épület tervezett újjáépítése remélhetőleg nagyobb kapacitású konyha működtetésére is alkalmas lesz, amivel költségeket takaríthatnánk meg a város számára.

Fenntartónk a helyi Önkormányzat. Iskolánk önálló gazdálkodási jogkörrel rendelkezik a költségvetésben meghatározott kereteken belül. Költségvetési bevételeinket a takarékos gazdálkodás mellett pályázati úton és egyéb sajátos bevételekkel (termek bérbeadása, reklámtáblák kihelyezése), alapítványi támogatással igyekszünk kiegészíteni.

Két kórusunk működik: a Kicsinyek kórusa és a Cantemus zeneis kórus, amely többszörös aranyminősítéssel rendelkezik, sikeres színpadi, rádiós, televíziós, Zeneakadémián való szereplésekkel, határon túli fellépésekkel, CD-felvételekkel öregbítik nemcsak az iskola, a város hírnevét is. Hangszeres zenét a helyi Zeneiskolában tanulnak gyerekeink, ahová jó zenei alapképzettséggel kerülnek.

Az általános tantervű osztályokban szilárd alapismeretek, -készségek (szép magyar beszéd, olvasás, helyesírás, számolás) nyújtása a legfontosabb feladatunk.

Csoportbontást alkalmazunk az idegen nyelv, a technika-informatika tantárgyak oktatásában, illetve a 7. és/vagy 8. évfolyamon - ahol a tanulócsoport létszáma és az iskolai órakeret ezt indokolttá és lehetővé teszi.- matematikából és magyarból.

Iskolai munkánk önértékelése után a szülők, a tanulók és a tantestület körében végzett felmérések alapján - a Nemzeti Alaptantervnek megfelelően a helyi igényeket és sajátosságokat figyelembe véve, megtartva eddigi eredményeinket, sajátos arculatunkat -, olyan 8 évfolyamos gyermekközpontú iskolát fejlesztünk tovább, ahol a gyerekek legjobb képességeiknek megfelelően tanulhatnak, tevékenykedhetnek.

• Partnerközpontúság
• Sokoldalú, magas szintű szakmaiság
• Hatékonyság, eredményesség
• Kölcsönös tisztelet és együttműködés
• Hagyományos és korszerű értékrend harmóniájának elve

• gyermekközpontú iskolai légkörben széles körű, szilárd alapműveltség, korszerű alapismeretek biztosítása;
• a szűkebb és tágabb társadalmi környezet igényeinek megfelelő, reális önismeretre alapozott, sokoldalú készség- és személyiségfejlesztés;
• az információszerzés képességének és a kommunikációs készségeknek a kialakítása;
• testben-lélekben kiegyensúlyozott, harmonikus, kulturált ifjak nevelése-oktatása.

Kiemelt szerepet szánunk:

• Az emelt szintű ének-zene és idegen nyelvoktatásnak;
• A családdal szorosan együttműködve hagyományos erkölcsi nevelésnek;
• A tanulók életkori sajátosságaihoz igazodó gazdag hagyományápoló, tehetséggondozó, felzárkóztató és szabadidős programok szervezésének.

Olyan tanulókat hívunk és várunk iskolánkba - a fenntartó által meghatározott beiskolázási körzetünkből és azon kívülről – akik céljainkkal azonosulva partnereink a jó hangulatú, komoly munkavégzésben, közös munkánk, életminőségünk folyamatos fejlesztésében.

Céljaink megvalósítása érdekében kiemelt feladataink:

• a sokoldalú személyiség- és az egyénre szabott képességfejlesztés (tehetséggondozás és felzárkóztatás) a személyiségi jogok betartásával;
• a magas szintű oktatás, értelmi nevelés;
• biztos alapok nyújtása a továbbtanuláshoz, pályaorientáció;
• az anyanyelv megfelelő szintű elsajátíttatása;
• korszerű ismeretek nyújtása a világban való eligazodáshoz (természettudományok, környezetvédelem);
• a kommunikációs képességek fejlesztése (számítástechnika, idegen nyelvek);
• a művészeti és egészséges életmódra nevelés (zene, rokon művészeti ágak, testi nevelés, a szabadidő tartalmas felhasználása);
• az erkölcsi nevelés;
• a névadó jegyében történő hagyományőrzés és -teremtés; lakóhelyünk megismertetése.

Kitűzött céljainkat akkor érjük el, ha a feladatok megvalósítását követően az iskolánkból kikerülő 14 éves diák - a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen – rendelkezik az alábbi tulajdonságokkal, személyiségjegyekkel:

• Humánus, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat;
• Viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködő, a felnőttekkel tisztelettudó;
• Ismeri, tiszteli és alkalmazza az alapvető – társadalmilag elfogadott - emberi értékeket és erkölcsi normákat társas kapcsolataiban és a természeti környezetben egyaránt;
• Ismeri és alkalmazza a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit; megérti és tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket; probléma érzékeny;
• Sokoldalú, érdeklődő, nyitott, kötelességtudó, képes eligazodni a szűkebb és tágabb környezetében; önismerettel és határozott jövőképpel rendelkezik;
• Öntevékeny, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az önálló ismeretszerzésre, harmonikus, kreatív, alkotó személyiség;
• Ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, továbbfejlesztési lehetőségeit, becsüli a tudást, a munkát;
• Ismeri, tiszteli és ápolja:

• Szellemileg és testileg egészséges életmódot folytat, szeret sportolni, mozogni;
• Megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Céljaink megvalósításához alapvető komplex eszköznek a minőségfejlesztést tekintjük.

• Minden tantárgyból megfelel a Nemzeti Alaptantervre épülő helyi tantervben meghatározott továbbhaladási feltételeknek;
• Bővíthető, biztos alapismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal rendelkezik, melyek képessé teszik a következő iskolafok követelményeinek való megfelelésre;
• Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közti kapcsolatokhoz, a közösségben éléshez szükséges alapvető erkölcsi normákat, viselkedés- és magatartásformákat;
• Határozott jövőképpel rendelkezik, kész a társadalmi beilleszkedésre.

Az alsó tagozaton - a gyerekek életkori sajátosságainak megfelelően a személyes kötődést szem előtt tartva - "nagy" felmenő rendszerben dolgoznak a kollegák, az oktatás színtere az osztályterem.

1. olvasás- és írástanítást többnyire hagyományos módszerrel;
2. az alapkészségek egyénre szabott fejlesztését, differenciált munkaformákat;
3. az 1. évfolyamtól emelt szintű ének-zene oktatást furulyatanítással (a csoportba kerülésnek képességbeli feltételei vannak);
4. magas szintű kórusmunkát, szereplési lehetőséget a 3-4. évfolyamon;
5. választás alapján tehetséggondozó-felzárkóztató foglalkozásokat (matematika, magyar).

Az emelt szintű ének-zenei csoportba kerülés feltétele a beiratkozás előtti meghallgatáson való kiválasztás. A bekerülésről a leendő tanító, az éneket tanító kollega és az igazgatóhelyettes közös döntése alapján értesítjük a szülőt. A meghallgatás időpontját az iskola éves munkaterve rögzíti.

1. Az emelt szintű ének-zenei oktatás folytatása, melynek feltétele a 4. évfolyam végi szintfelmérésen való megfelelés;

Az emelt óraszám mellett továbbra is biztosítjuk a magas szintű kórusmunkát (heti 2 alkalommal), szereplési lehetőségeket és elősegítjük a tanulók hangszeres zenetudásának fejlődését.

2. Emelt szintű idegen nyelv oktatása. A választható idegen nyelv az angol vagy német, melyet csoportbontásban tanítunk. A csoportba kerülés képességbeli feltétele a 4. évfolyam végén a szintfelmérő vizsgán való megfelelés.

3. Az általános tantervű osztályokban célunk a szilárd alapismeretek nyújtása (számolási, olvasási és íráskészség, beszédértés, kommunikáció), valamint a pályaorientáció elősegítése a manuális készségek (kézművesség, technika, rajz, képzőművészet) fejlesztésével és a sportolás megszerettetésével, hogy a gyengébb képességű gyerekek számára is biztosítsunk sikerélményt. Az oktatott idegen nyelv angol vagy német. Ezekben a tanulócsoportokban – az iskolai óraszámok függvényében és a humán erőforrások egyidejű megléte esetén – 7. és/vagy 8. évfolyamon csoportbontásban tanítjuk a matematikát, illetve a magyar nyelv és irodalmat.

A felső tagozaton – az osztálylétszámoktól függően – csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelv, technika és informatika tantárgyakat.

1. Tanévnyitó ünnepély
2. Zenei Világnap. Emlékhangverseny és megemlékezés Bárdos Lajos születésnapján
3. Megemlékezés az aradi vértanúkról
4. Felső tagozaton megemlékezés az 1956-os forradalomról.
5. Mikulás és fenyőünnep
6. Karácsonyi hangverseny
7. Megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról
8. Farsang
9. Március 15-i iskolai megemlékezés
10. Diákközgyűlés
11. "Miénk a színpad!" - Kulturális bemutató
12. Éneklő Ifjúság találkozó az ének-zeneis kórusoknak
13. Föld Napi és egyéb környezetvédelmi rendezvények
14. Egészség- és drog-ellenes nap
15. Osztályszintű Anyák napi megemlékezés
16. Mese-, vers-, prózamondó, népdaléneklési; egyéb tanulmányi és sportversenyek
17. Bárdos Napok rendezvényei (Gálaest, Madarak és Fák Napja, Sportnap)
18. Bárdos-Bál
19. Tavaszi tanulmányi kirándulások, erdei iskolai programok
20. Diák-önkormányzati és Gyermeknap
21. Ballagás
22. Tanévzáró ünnepély

Egész évben folyamatosan szervezünk kiállításokat, versenyeket (tanulmányi, vers- és próza-, mesemondó, különféle sportversenyek, közlekedési, helytörténeti, stb.) és - a településsel való kapcsolatunkat erősítve – részt veszünk a városi megmérettetésekben, versenyek lebonyolításában, zenei és egyéb programok szervezésében. A területi és megyei versenyek szervezését szintén hagyományként vállaljuk.

Kétévente részt veszünk a Bárdos Iskolák Országos Találkozóján.

A tanórán kívüli szervezett foglalkozások a személyiség- és közösség fejlesztésének, a társas kapcsolatok alakításának színterei. Jellegüktől függően az iskola pedagógiai célrendszeréhez igazodva szolgálják a tanulók értelmi, érzelmi, esztétikai, közösségi, munkára, egészséges életmódra nevelését az egyén és a közösségek szempontjából egyaránt.

Napközis csoportokat az 1.- 4. évfolyamon, tanulószobai csoportot a felső tagozaton működtetünk a szülői igények és a törvényi lehetőségek alapján. A napközi működtetésének célja a nyugodt tanulás és felkészülés biztosítása, az önálló munkára nevelés, a gyengébb tanulók felzárkóztatásának segítése, illetve a játék, a szabadidő hasznos eltöltése.

Szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások:

Az alapkészségek egyéni fejlesztésére, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatásra szervezünk rendszeres foglalkozásokat. A gyenge teljesítményt nyújtó tanulókra vagy tanulócsoportokra kötelező jellegű lehet a tanítók, szaktanárok javaslata alapján elsősorban matematikából és magyarból.

Tehetséges tanulóink intézményi, városi, országos és egyéb meghirdetésű versenyeken vesznek részt, szaktanári felkészítéssel. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg és az illetékes igazgatóhelyettes irányítása mellett felelősek a lebonyolításukért. A pénzdíjas versenyek nevezési díjait a tanulók fizetik, de - szociális okok miatt, egyéni elbírálás szerint - az iskola vagy az iskola alapítványa átvállalhatja.

A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, az egészséges életmódra nevelés jegyében a sport megszerettetésére alakult, keretein belül önálló sportcsoportok működnek (atlétika, labdajátékok, stb.). A DSE mint önálló jogi személy pénzdíjas tanfolyamokat, (jui -jitsu, karate, aerobic, modern tánc, jazz-balett, fitness, stb.) is szervez, bevételével anyagi felelőssége tudatában önállóan gazdálkodik.

Gyógy-testnevelés:

A kötelező tananyag elsajátításának speciális keretei lehetnek intézményünkben:

• Filharmóniai és egyéb komoly zenei hangversenyek
• Mozi, színházlátogatások
• Helytörténeti gyűjtemény, múzeum, tárlatlátogatások
• Állat- és Növénykert látogatás
• Pályaválasztási fórum
• Üzem, gyár, intézménylátogatás
• Tanulmányi séták
• Művészeti és ismeretterjesztő előadások
• Könyvtári és rendhagyó tanítási órák
• Osztály és/vagy csoport tanulmányi kirándulások
• Erdei iskolák

Az iskolán kívül szervezett foglalkozásokat a pedagógusok az adott tanulócsoport éves tantárgyi programjában, tanmenetében tervezik a szülői és diák közösségek véleményének kikérésével, az intézmény vezetőjének jóváhagyásával.

Az iskolán és tanórán kívüli foglalkozások rendjéről, egyéb szabályairól az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata rendelkezik.

A közösség fejlesztése szempontjából fontosnak tartjuk a kötetlenebb osztályprogramok (klubdélután, osztály “ünnepek”) szervezését, az iskolai fenyőünnepet.

Iskolai könyvtárunkban a gyermekek és pedagógusok egyaránt megtalálják a munkájukhoz szükséges segédanyagokat, bár az utóbbi évek szűkös anyagi lehetőségei miatt kevés jut a fejlesztésre. Minden tanítási napon nyitvatartási idejében, valamint könyvtári tanórákon áll a tanulók rendelkezésére. A könyvkölcsönzési lehetőségeken túl médiatárral is rendelkezünk. Könyvtáros és oktatás-technikus kollegáink a médiatár továbbfejlesztését tűzték ki fő feladatul a következő évekre. A nevezetes évfordulókhoz, eseményekhez kapcsolódnak a könyvtári vetélkedők, megemlékezések. (A Magyar Kultúra, Költészet Napja, olimpia, stb.)

A személyiség- és közösségfejlesztés szempontjából egyaránt kiemelt szerepet szánunk a Diákönkormányzat munkájának.

A tanítási órák megkezdése előtt - a szülői igények figyelembe vételével - munkanapokon ügyeletet biztosítunk az alsó tagozatos gyerekek számára a Kék épületben 6.45 - 7.45-ig.

Az ebéd alatti felügyelet, tanulói kíséretek, a kötelező iskola egészségügyi vizsgálatok, szűrések szakemberek segítségével történő megszervezése szintén szolgáltatásunk része.

Intézményünk együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. Foglalkozásaikhoz tantermet biztosítunk az intézmény tanítási rendjéhez igazodva. A tanulók számára a részvétel önkéntes. A hitoktatást egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi.

A Diákönkormányzatok és az iskolavezetés által kezdeményezett rendszeres és alkalomszerű rendezvények, melyek a szabadidő hasznos és kulturált eltöltését segítik szervezett keretek között a nevelő-oktató munkával összhangban. (játszóházak, kézműves foglalkozások, Halloween-party, Suli-buli, Mikulás, Farsang)

A tanulók igényei és előzetes időpont egyeztetés mellett lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, eszközeit, egyéb szolgáltatásait (torna- és kondi terem, számítógéppark, Internet hozzáférés, nyelvi labor) a tanulók – pedagógus felügyelete mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

A vakáció tartalmas eltöltését téli és nyári táborok szervezésével segítjük. Évente bekapcsolódunk a városi napközis táborok szervezésébe, működtetésébe is.

A gazdasági-társadalmi változások, napjaink értékválsága, a bizonytalan családi háttér hatására egyre több a magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanulónk. A velük való személyes törődés gyermekvédelmi feladataink része, melyek ellátására éves feladatterv kidolgozásával készülünk.

• A tanulók családi hátterének, társas kapcsolatainak feltérképezése, környezettanulmány készítése a családdal együttműködve;
• A negatív viselkedési megnyilvánulások okainak felderítése, lehetőség szerinti orvoslása egyéni bánásmóddal, személyes beszélgetésekkel, példaadással, szeretettel, rendszeres pedagógusi-szülői együttműködéssel, odafigyeléssel;
• Családlátogatások, fogadóórák során a szülők nevelési gondjaihoz tanácsadás, a szülők erkölcsi támogatása;
• A tanuló érdeklődési körének megfelelő tanórán kívüli és szabadidős foglalkozásokra irányítás;
• A kortárscsoport pozitív motiválásának pedagógiai felhasználása;
• A Nevelési Tanácsadó és Családsegítő Szolgálat szakembereitől segítség kérése; az együttműködési formák kialakítása;
• Az iskolai pszichés ártalmak elhárítása (stressz, túl magas követelmények, túlzott engedékenység, megszégyenítés, stb.).

Az alapkészségek elsajátítása mellett - az iskolánk képzési profiljában és szerkezetében is meglevő emelt szintű és speciális programok színvonalas biztosításával egyidejűleg – feladatunk a tehetséggondozás.

• A tehetség felismerése érdekében pedagógiai odafigyelés, az egyéni képességekhez igazodó tanulás megszervezése, differenciált óravezetés, motiváció, mely minden pedagógus alapvető feladata;
• Versenyzési lehetőségek, vetélkedők, bemutatkozások, pályázatokon való részvétel (iskolai, városi, területi, megyei és országos szinten) biztosítása, pedagógiai támogatása;
• Pitman nyelvvizsgára való felkészítés megszervezése;
• A tanulók egyéni képességeinek megfelelő, speciális tehetséggondozó program megtalálása, szülői támogatással történő irányítás (levelezős versenyek, sportegyesületek, művészeti csoportok, iskolán belüli és kívüli egyéb lehetőségek);
• A tehetséggondozás érdekében az emelt szintű és nívócsoportos oktatás mellett a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk a szabadidős tevékenységek nyújtotta pedagógiai tevékenységekre, szakkörökre, tanfolyamokra, egyéb foglalkozásokra.
• A tanulók sikereinek elismerése, jutalmazása (szóbeli-írásbeli fokozatok, könyv- és egyéb tárgyjutalom) a kisebb és nagyobb közösségek előtt.
• A tanuló egyéni képességeihez legjobban igazodó pályaorientáció, a továbbtanulás segítése.
• Lehetőség szerint anyagilag is támogatjuk a rászoruló tehetséges tanulókat (versenyek nevezési díjai, utazási költségei, stb.).

Az utóbbi években - a negatív társadalmi jelenségek erősödésével, a családok szociális helyzetének romlásával - megnőtt a veszélyeztetett és hátrányos helyzetben lévő tanulóink száma, ezáltal gyermekvédelmi feladataink is.

A megelőzés érdekében oda kell figyelnünk a tanulók beilleszkedésére, egyéniségük harmonikus fejlesztésére. A veszélyeztetett körülmények közt nevelkedő gyerekeknél fokozottabb mértékben kell segítenünk a felzárkóztatást. Egyedi, személyre szóló segítésük érdekében szoros kapcsolatot tartunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, az Önkormányzat Gyámügyi és Szociális Osztályával és a Rendőrség Bűnmegelőzési csoportjával. Napi feladataink közé tartozik a nehéz körülmények között élő tanulók családi hátterének megismerése, környezettanulmány készítése a személyiségi jogok tiszteletben tartásával; az Önkormányzat Szociális és Egészségügyi Bizottságától kérjük a rászoruló tanulók számára az étkezési, nevelési és szociális segélyt. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátását félállású gyermekvédelmi felelős végzi az osztályfőnökök munkájának koordinálásával. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók egyedi nyilvántartó lapjának felfektetéséről és a változások folyamatos nyomon követéséről a gyermekvédelmi felelős gondoskodik az osztályfőnökök segítségével minden tanév szeptember 30-ig.

Általános feladataink:

• A tanulók szociális hátterének feltérképezése, nyilvántartásba vétele, nyilvántartó lapok folyamatos vezetése, karbantartása. (Kérjük az óvodákat, jelezzék már beiratkozáskor, kik a hátrányos helyzetű gyerekek, hogy a tanító ne veszítsen 6-8 hetet, míg megismeri a tanulók életkörülményeit.)
• Differenciált oktatás-nevelés, napközibe, tanulószobára irányítás, a tanórán kívüli és szabadidős programokon való részvétel lehetőségének biztosítása, szorgalmazása;
• A szülőkkel való állandó kapcsolattartás, gondok, problémák jelzése; az igazolatlan mulasztások számának csökkentése;
• Felvilágosító előadások szervezése szakemberek bevonásával (drogok, káros szenvedélyek, a szabálytalan közlekedés veszélyei, családi életre nevelés, egészségügyi felvilágosítások), szűrővizsgálatok lebonyolításában való közreműködés;
• Fokozott odafigyelés a csonka családban élő vagy alkoholista szülők gyerekére;
• Az egészségileg veszélyeztetett tanulók kiszűrésében, gondozásában az iskolaorvosok és védőnők mellett az ÁNTSZ helyi munkatársai jó partnereink.
• Az osztályfőnök, a gyermekvédelmi felelős és a Családsegítő szolgálat munkatársainak fokozott, hatékony együttműködése, szükség esetén további jelzés a Gyámügyhöz.

A hátrányos szocio-kulturális helyzetű és integráltan oktatott fogyatékos tanulóink száma növekszik. Felzárkóztatásukat alapvetően a tanítási órákon és napközis, tanulószobai foglalkozásokon differenciálással, az egyéni haladási ütem figyelembe vételével szeretnénk megvalósítani. Az egyéni képességekhez igazodó további tevékenységek:

• A tanulási problémákkal küszködő tanulók feltárása, a szülőkkel együttműködve egyéni vizsgálatok kezdeményezése a diagnózis felállítására.
• A tanórai differenciált foglalkoztatás mellett matematika és magyar tantárgyakból minden évfolyamon van lehetőség felzárkóztató foglalkozások, korrepetálások tartására. Különösen kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a felzárkóztatásnak az 1-4. évfolyamon, ezért ezeket a foglalkozásokat az órarendbe is beépítjük.
• A tanulás feltételeinek biztosítása, napközibe, tanulószobára irányítás, állandó pedagógusi segítség biztosítása;
• Kapcsolatfelvétel és együttműködés a szülőkkel, pedagógusokkal, a Nevelési Tanácsadó és Családsegítő Szolgálat munkatársaival az iskola kapcsolattartóin keresztül (logopédia, pszichológus; egyéni tanulás segítése);
• Egyéni fejlesztő program kialakítása a pszicho-pedagógus, speciális szakember bevonásával, szakmai segítségével;
• A tanuló haladási ütemének, fejlődésének folyamatos figyelemmel kísérése, konzultáció az érdekelt felekkel; a tanuló munkájának egyéni értékelése, minősítése.

A gyermekek családjainak szociális helyzete rendkívül változatos képet mutat. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló programokat a minőségbiztosítás elemeinek beépítésével az éves Gyermekvédelmi feladatterv tartalmazza. A pedagógusok, szülők és tanulók személyes, közvetlen kapcsolata lehetővé teszi a bizalomra épülő együttműködést. A személyiség- és közösségfejlesztés területein alkalmazott eljárásokat az alábbiakkal egészítjük ki:

• Karitatív gyermekjóléti tevékenységi formák megtalálása a szociális hátrányok enyhítésére a Szülői Munkaközösség, a Vöröskereszt, a Családsegítő Szolgálat és a Nagycsaládosok Egyesületének támogatásával (karácsonyi ajándékcsomag, használt ruha, könyv, játék gyűjtése a rászorulóknak, üdültetési, táborozási lehetőségek megkeresése);
• Szponzorálási, pályázati lehetőségek felkutatása;
• A központi tankönyvtámogatás differenciált felosztásával enyhítjük a rászoruló családok tanévkezdésének anyagi terheit;
• A szülők rendszeres tájékoztatása az önkormányzat által nyújtható anyagi támogatásokról;
• A segélyezési rendszer optimális működtetésének segítése (étkezési, tanszer-vásárlási, nevelési és rendkívüli segélyek elosztásához javaslattétel);
• A gyermekvédelmi felelős felelősségteljes munkája, átfogó tájékozottsága a szociális támogatási formákról, törvényi háttérről.

A pályaorientáció nemcsak az osztályfőnökök feladata. Pályaválasztási felelősünk évente fórumot rendez, melyre a környék középiskoláiból hívunk vendégeket. 7. és 8. osztályos tanulóink évente több középiskolát meglátogatnak a "Nyílt Napok" keretében, szervezett pályaorientációs fórumokon vesznek részt. A pályaválasztási tanácsadásban az iskolaorvos, a helyi Nevelési Tanácsadó és a megyei pedagógiai szakszolgálat szakembereinek segítségére támaszkodunk.

Beiskolázásunk évtizedek óta 100 %-os, tanulóink biztos tudásanyag birtokában kerülnek a középiskolába.

A Központi épülethez nagyon hiányzik az ebédlő; a kerítés 2-es főút felőli része átépítésre szorul. A helyiségek kialakítási lehetősége és bekerülési összege nagymértékben függ a padlástér beépítésének megvalósításától. A jelenleg tanításra használt kisebb termek felszabadításával – padlástérbe költöztetésével – lehetne kialakítani a hiányzó helyiségeket. Ezek: megfelelő méretű közösségi tér, szertárak, zuhanyzó a tornatermi öltözőknél és csoportbontásra is alkalmas termek.

A kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megvalósítására készült ütemterv felülvizsgálata alapján az alábbiakban ütemeztük az elkövetkező 5 év eszköz- és felszerelési hiánypótlását:

Az eszközjegyzékben előírt minimális követelmények biztosítása mellett folyamatosan szükséges a tantermi bútorzat cseréje különös tekintettel a balesetveszélyes tároló- és szertári szekrényekre, tanulói padokra, székekre. A táblák, a padozat linóleum borítása 4 tanteremben cserére szorulnak.

• 2003. novemberi árakkal tervezve.

A tanulókat az iskola életéről, a munkatervről és az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, helyettesei, a diákönkormányzatokat patronáló pedagógusok és az osztályfőnökök tájékoztatják rendszeresen.

Az iskola tanulói közös tevékenységeik megszervezésére, érdekeik képviseletének érdekében diákönkormányzatot szerveztek, mely az alsó és felső tagozaton egyaránt jól működik szolgálva a személyiség- és közösségfejlesztést.

A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed az iskola nevelési-oktatási céljainak, hagyományainak és a tanulók igényeinek figyelembevételével. Munkájukat pedagógusok segítik, akik tanácskozási joggal részt vesznek az iskolavezetés munkájában is. A diákönkormányzat havi rendszerességgel tartja vezetőségi üléseit.

Nevelő-oktató munkánk fontos része, hogy a gyerekek ismerjék a velük szemben támasztott elvárásokat, követelményeket. Az iskola Házirendjét, az éves programtervezetet, a helyi tantervek tantárgyi követelményrendszerét, az SZMSZ vonatkozó részeit (Helyiségek használati rendje, tűz-, baleset- és munkavédelmi előírások, Diákönkormányzat, könyvtár működési rendje, stb.) az általános ismertetésen túl osztályfőnöki/szaktárgyi órákon megbeszéljük a gyerekekkel. Legfontosabb tehát a személyes napi kapcsolat, a beszélgetés, a bizalomra épülő együttműködés az egyénnel és az osztályközösséggel egyaránt. Így biztosítva látjuk, hogy az iskolai élettel kapcsolatos kérdéseiket akár szóban, akár írásban közölhetik az iskola vezetésével és pedagógusaival. A kollegák jól ismerik a gyerekeket, családi hátterüket.

A tanulók javaslatai alapján bővítettük a szabadidős és sportfoglalkozások számát, formáit, működik az iskolarádió, faliújságok, iskolaújság. A tanórán kívüli személyiség- és közösségfejlesztő tevékenységi formák (felzárkóztatás, tehetséggondozás, versenyeztetés, osztály és iskolai rendezvények, diák-önkormányzati, kulturális és sportprogramok) a mindennapi iskolai élet részei.

Az iskolai rendezvények, szabadidős programok egy részét a Diákönkormányzatok szervezik. Az osztályok egész tanévben versenyeznek egymással, pontokat gyűjtenek, amelyeket a tanév végén, a diák-önkormányzati napon válthatnak be különféle nyereményekre (kirándulás, színház, tárgyjutalom, stb.). Programjaik szervezésében és kivitelezésében – a pedagógusok támogatása és részvétele mellett - nagyfokú önállóságot élveznek. Anyagi bevételeiket különböző forrásokból próbálják növelni (papírgyűjtés, Suli-buli, Farsang, stb.). A felsősök iskolarádiót működtetnek, újságot szerkesztenek, melyeket információátadásra is felhasználunk, az alsósok faliújságon és közvetlen beszélgetések útján tájékoztatják a tanulókat és szülőket.

A tanulók körében is rendszeresen végzünk méréseket és trendvizsgálatokat, melyek célja, hogy igényük, elégedettségük és elégedetlenségük feltárásával elősegítsük a hiányosságok kiküszöbölését, biztosítsuk a személyiségfejlődésükhöz elengedhetetlen körülményeket.

A Közoktatási Törvény 59.§-a alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és a kötelességük teljesítése érdekében munkaközösségeket hozhatnak létre. Iskolánkban az osztályok szülői munkaközösségei véleményükkel, javaslataikkal közvetlenül vagy az SZMK választmányán keresztül segítik pedagógiai munkánkat. Rendszeres tájékoztatással (szülői értekezletek, SZMK-megbeszélések), személyes beszélgetésekkel (fogadóórák, családlátogatások), az iskola nyitottságával (Nyílt napok, osztály- és iskolaszintű ünnepélyek, hangversenyek, sportnap, kirándulások, egyéb rendezvények), a tanulókat és az iskola életét érintő fontosabb döntések véleményeztetésével, igény- és elégedettségmérésekkel igyekszünk a szülőkkel közösen megoldani problémáinkat. Az első és nyolcadik osztályosok szüleinek évente évfolyam szintű szülői megbeszéléseket, az ének tagozatosoknak külön “tagozati” tájékoztatót tartunk. A “leendő első osztályos szülők" bemutatkozó szülői értekezleten ismerkedhetnek meg a tanító nénikkel, oktatási módszereikkel és gyakorlati munkájukkal.

A szülők kérdéseikkel, véleményükkel, javaslataikkal egyénileg és választott képviselőik útján szóban, vagy írásban megkereshetik az iskola vezetését, dolgozóit.

A szülői munkaközösségek vezetői lehetőség és napirendi témák szerint részt vesznek tantestületi értekezleten is. A partnerközpontú működés jegyében a szülők körében is rendszeresen végzünk méréseket, melyeknek eredményeiről, és azok alapján megfogalmazott célokról, feladatokról iskolai szülői értekezleten adunk visszajelzést.

CS = a 2003. évi költségvetési törvény 103. § (4) bekezdésében előírt óraszám- és tananyagcsökkentés alapján felülvizsgált helyi tanterv

NAT = a NAT 2003. alapján készített, a nevelőtestület által 2004-ben elfogadott helyi tanterv

2. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, kötelező és választható foglalkozásokat, ezek óraszámait az alábbi megjegyzésekkel az óratervek tartalmazzák:

• A heti 0,5, 1,5, 2,5 óraszámú tantárgyak miatti egyenletes tanulói terhelés érdekében ciklusos órarendben folyik a tanítás.
• A tantervi modulokat önálló tantárgyként tanítjuk azzal a megjegyzéssel, hogy
• a Tánc és drámát a magyar
• a Hon és népismeretet a technika
• az Etikát, ember- és társadalomismeretet az osztályfőnök
• a Mozgókép és médiaismeretet a rajz
• az Egészségtant a biológia szakos tanárok tanítják, amíg a megfelelő szakos, felsőfokú képzésben részesült pedagógus alkalmazására sor kerül.
• Az idegen nyelv, a technika és informatika tantárgyakat akkor tanítjuk csoportbontásban, ha azt a törvényi előírások az osztály létszáma alapján, illetve az intézményi órakeret lehetővé teszik.
• Az emelt szintű tantárgyak tantervét a Helyi tantárgyi tanterv tartalmazza.

Választható órák:

Emelt szintű ének-zenét tanuló 1-2-3. osztályokban +3 ének óra,

Idegen nyelv a 4. évfolyam általános tantervű osztályaiban + 2 óra

* Az emelt szintet nem választó tanulók számára

• az emelt szintű ének-zenét tanulók számára +3 ének óra;
• az emelt szintű idegen nyelvet tanulók számára +2 idegen nyelv csoportbontásban;

Az emelt szinten tanuló gyerekek esetében a bekerülésnek képességbeli feltételei vannak: az ének-zeneis osztályokba meghallgatás után (beiratkozás előtt és 4. évfolyam végén); emelt szintű idegen nyelvi csoportba a 4. évfolyam végén szintfelmérő vizsgán való megfelelés a bekerülés feltétele.

A Bárdos Lajos Általános Iskola Tantestülete az 5/1998. (II/18.) MKM rendeletben foglaltakat figyelembe véve az alábbiakban határozza meg a nevelő-oktató munka során alkalmazható taneszközök kiválasztásának elveit:

• Tankönyvként alkalmazható a tankönyvjegyzékben szereplő – hivatalosan tankönyvvé nyilvánított - tankönyv;
• Törekedni kell az olcsóbb, de tartalmában és kivitelében színvonalas, lehetőség szerint tartós tankönyvek használatára;
• A tanulók által az 1-1 évfolyamon használt tankönyvek, tanulmányi segédletek értéke ne haladja meg a mindenkori minimálbér 50%-át;
• Azokat a könyveket, segédkönyveket, amelyek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, csak a szülői szervezet és a Diákönkormányzat egyetértésével lehet kötelezően használni;
• Az iskola részére jutó központi tankönyv támogatás összegéből és egyéb támogatásokat felhasználva a "drágább" tartós tankönyveket, segédkönyveket (szótárak, példatárak, albumok, atlaszok, kotta-, szöveg- és feladatgyűjtemények), elektronikus és képi ismerethordozókat kell vásárolni, hogy a tanulók azokat a könyvtárból kölcsönözhessék.
• A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb taneszközre is szükség van. (rajz-, technika-, testnevelés; ének-zeneis osztályoknál furulya, stb.) A tanulók számára kötelező egyéb taneszközöket a tantárgyi tantervek tartalmazzák.
• Az alkalmazott taneszközök, segédletek a pedagógiai program megvalósítása során alkalmasak legyenek a helyi tantervben meghatározott követelmények teljesítésére;
• A taneszközök kiválasztását a szaktanárok véleményének figyelembe vételével a szakmai munkaközösségek végzik;
• Az alkalmazott taneszközök biztosítsák az iskola szakmai munkaközösségeinek autonómiáját, önállóságát a pedagógiai munka során, ugyanakkor több évre kiszámíthatóan tegyék stabillá az oktatás eszközfeltételeit.

A kötelezően használandó tankönyvekről az iskola minden tanév előtt (a megelőző tanév április 30-ig) tankönyvfelelőse útján írásban tájékoztatja a szülőket. A tankönyvek beszerzését – az egyéni igények írásbeli felmérésével és figyelembe vételével – május 1. és szeptember 30. között az iskola tankönyvfelelőse útján végzi. A tankönyvcsomagok átvétele és ellenértékének kifizetése – az ingyenesség körének figyelembe vételével - 2 részletben (május 1-30. és szeptember 1-30. közötti időszakban) történik, ami a szülő kötelessége. A tankönyv és taneszköz ellátás folyamatának részletes szabályozását a Minőségügyi Kézikönyv tartalmazza.

Tankönyv: az a szerzői jogvédelem alá eső, nyomtatott formában megjelent, tankönyvvé nyilvánított könyv, amely a tanulók részére pedagógiai szempontból feldolgozza, rendszerezi valamely műveltségi terület, részterület ismeretanyagát.

Tartós az a tankönyv, segédkönyv, amelyik tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy több tanuló, több tanéven keresztül alkalmazza.

Munkatankönyv: az a tankönyv, melynek alkalmazása során a tanulónak a tankönyvben kell az előírt feladatot megoldania.

Munkafüzet: A tananyag feldolgozását, megértését elősegítő nyomtatott taneszköz. Ide soroljuk a munka- és feladatfüzeteket, felmérő feladatlapokat.

Segédkönyv: az a könyv, szöveggyűjtemény, atlasz, szótár, kottagyűjtemény, album, példatár, feladatgyűjtemény, amely segítséget nyújt a tanulóknak a tankönyv alkalmazásához, illetve a pedagógusnak a nevelő-oktató munkájához; alkalmazásuk nélkül a tankönyv ismeretei nem sajátíthatók el, nélkülözhetetlen valamely műveltségi terület, részterület ismeretanyagának átadásához.

Ide soroljuk a tankönyvvé nyilvánított elektronikus ismerethordozókat is.

Tanulói taneszköz, segédeszköz: a nyomtatott taneszközök mellett – elsősorban a gyakorlati tevékenykedtetéshez - szükséges eszközök, felszerelések, melyek használata nélkül az adott tantárgy (többnyire készségtárgy) továbbhaladási feltételei, minimum követelményei nem teljesíthetők. Ezek a tanulók személyes felszerelései, eszközei. (rajz-, technika-, testnevelés; ének-zeneis osztályoknál furulya, stb.)

A tanulói jogviszony – jelentkezés alapján - felvétel vagy átvétel útján jön létre.

4.1.1. Az első évfolyamra történő felvétel általános feltételei

• óvodai javaslat vagy a Nevelési Tanácsadó/Tanulási Képességeket Vizsgáló/ Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleménye (amennyiben az óvoda nem tesz egyértelmű javaslatot az iskola érettségre).
• a gyermek születési anyakönyvi kivonata és lakcímet igazoló okmánya,
• beíratás.

A ciklus közben hozzánk érkező tanulók felvételéről és osztályba sorolásáról az igazgató dönt a szakmai munkaközösség véleményének figyelembe vételével. A tanuló tudásáról – a helyi tanterv tantárgyi követelményei alapján - a beiratkozást követő 4 héten belül a tanítók, szaktanárok tájékozódnak, az esetleges hiányosságokra, pótlási lehetőségekre vonatkozó javaslataikat közlik a tanulóval, szülővel. Amennyiben egy adott tantárgyat a tanuló az intézménybe lépés előtt nem tanult, a szülővel való megbeszélés alapján, pedagógusi segítség mellett azt pótolnia kell és a tantárgy anyagából különbözeti vizsgát köteles tenni.

• iskolaváltoztatási szándékot jelző szóbeli szülői nyilatkozat,
• iskolaváltoztatási értesítés az előző intézményből,
• a tanuló bizonyítványa és lakcímet igazoló okmánya.

Az emelt szinten ének-zenét vagy idegen nyelvet tanulók csoportjába – a szülő írásbeli kérelmére - meghallgatás és/vagy belső iskolai szintfelmérő vizsgán való megfelelés után kerülhet át tanuló.

Az 1-3. évfolyamon a magasabb évfolyamra lépés feltétele, hogy a tanuló teljesítménye a “megfelelt” minősítést elérje. Ha “felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésre.

A 4-8. évfolyamon a továbblépésről - hagyományosan - a tanév teljesítménye dönt. Ezen időszak során adott folyamatos értékelés alapján kialakított tanári vélemény a meghatározó valamennyi tantárgyból (a minimum követelményekben rögzített ismeretanyag elsajátítása). A továbbhaladást kizáró értékelés: elégtelen osztályzat 3 vagy több tantárgyból. Az 1-2 tantárgyból elégtelen osztályzatot elért tanuló javítóvizsgát köteles tenni.

• Szóbeli és írásbeli feleletek
• Írásbeli felmérők, témazárók, röpdolgozatok, dolgozatok
• Alapfogalmak, szabályok, összefüggések, memoriterek
• Megfigyelések, kísérletek, gyűjtőmunka, kielőadások
• Vázlatrajzok, rajzok, plasztikus formák, munkadarabok készítése, ábrák elemzése
• Térképolvasás, forráselemzés, gyakorlati feladatmegoldások, kísérletek, munkáltatás
• Házi feladatok megoldása, szituációs és helyzetgyakorlatok
• A tanuló tanórai teljesítményének, aktivitásának, írásbeli munkáinak –füzetek, munkafüzetek - értékelése
• Szintfelmérők, eredményvizsgálatok, belső vizsgák

• Számon kérni csak a tantervi követelményekből lehet.
• A számonkérés történhet szóban, írásban, munkáltatással, gyakorlati feladatmegoldással csoportosan és egyénileg.
• Az egész osztályt érintő írásbeli, gyakorlati számonkérést a pedagógus legalább 2 nappal a számonkérés előtt bejelenti az osztályközösségnek.

A tantárgyi számonkérések konkrét követelményeit és formáit, módszereit a Tantárgyi tantervek tartalmazzák részletesen.

5.3.1.1. Felvételi meghallgatás az emelt szintű ének-zenét tanuló osztályokba

Tanév végén - május 15-ig - vesznek részt a 4. évfolyam emelt szintű ének-zenét tanuló diákjai a belső vizsgán. A meghallgatáson a leendő osztályfőnök, a szaktanár és a felső tagozat igazgató helyettese dönt a bekerülésről. A meghallgatás tematikáját – a tantervi követelmények alapján - a művészeti munkaközösség állítja össze, amit a szaktanárok minden év szeptember 30-ig írásban közölnek az érintett tanulócsoportokkal.

Javítóvizsgát köteles tenni az a tanuló, aki a 4-8. évfolyamon a tanév végén egy vagy két tantárgyból “elégtelen” osztályzatot kapott.

Ha a tanuló a 4-8. évfolyam végén három vagy több tárgyból “elégtelen” osztályzatot szerez, az évfolyamot ismételni köteles. Méltányossági okból egyéni elbírálás szerint – amennyiben a tanuló személyes körülményei, adottságai, képességei indokolják – az osztályfőnök javaslata és külön tantestületi határozat alapján javítóvizsgát tehet akkor is, ha három vagy több tárgyból elégtelen osztályzatot kapott a tanév végén. A tantestület határozatát a bizonyítványba és törzskönyvbe be kell jegyezni.

Osztályozó vizsgát tesz a tanév végi osztályzat megállapítására az a 4-8. évfolyamos tanuló,

• akit az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;
• akinek az iskola igazgatója engedélyezte, hogy a tanulmányi követelményeket egy vagy több tárgyból az előírtnál rövidebb/hosszabb idő alatt teljesítse;
• egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott;
• aki az adott tanévben magántanuló volt és folyamatos beszámolási kötelezettségének nem tudott eleget tenni a tanév folyamán.

• 4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret
• 5-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, természetismeret
• 7-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz

Különbözeti vizsgát tesz az a tanuló, aki a 4-8. évfolyam idején érkezik és a bizonyítvány bejegyzése szerint az intézménybe lépés előtt az adott tantárgyat korábban nem tanulta.

Ezek a tantárgyak lehetnek:

• magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika, biológia, kémia, földrajz

A vizsgák eredményét a bizonyítványba és törzskönyvbe be kell jegyezni.

Szintfelméréseket végzünk az alábbiak szerint:

A felmérések tapasztalatait a munkaközösségek értékelik, nevelőtestületi értekezleten elemezzük, s határozzuk meg, szükség szerint korrigáljuk feladatainkat.

Az osztályfőnöki munkaközösség által kidolgozott helyzetelemzés szempontsora a neveltségi szint mérésében van segítségünkre. A helyzetelemzést szeptember 30-ig elvégezzük valamennyi osztályközösségre vonatkoztatva.

A magatartás és szorgalom értékelése, minősítése az egységes nevelési eljárások érdekében az alábbi szempontok szerint történik az 1-8. évfolyam minden osztályában:

Példás: ha a tanuló a tanítási órákon aktívan részt vesz az ott folyó munkában, és képességeinek megfelelően, egyben viselkedésével is elősegíti az óra hatékonyságát. Az iskolai házirend megvalósításában tevékenyen közre működik és követelményeit megtartja, társait is erre ösztönzi. Szívesen vállal közösségi munkát, hetesi és ügyeletesi illetve önként vállalt feladatait maradéktalanul elvégzi. Igazságos és jó szándékú véleményével, példamutatásával segíti osztálytársait abban, hogy hibáikat kijavítsák. Az iskola minden tanárával, dolgozójával, felnőttekkel és társaival tisztelettudó és udvarias. Iskolán kívül az iskola jó hírnevéhez méltóan viselkedik.

Jó: ha az órák alatt fegyelmezetten részt vesz a munkában. A közösség által megjelölt feladatok elvégzésében szerepet vállal, bár nem kezdeményező és öntevékeny. Nem vét a közösség érdekei ellen. Az iskolában és azon kívül tisztelettudóan viselkedik, nem durva társaival szemben. Az iskola házirendjének követelményeit betartja.

Változó: ha fegyelmezetlen magatartásával árt a közösségnek, durva társaival szemben, szándékosan többször zavarja viselkedésével a tanítási órát. A házirend követelményeit csak többé-kevésbé teljesíti. A közösség előtt álló feladatok végrehajtásában nem lehet rá számítani. Kötelességeit pontatlanul teljesíti. Viselkedése esetenként a felnőttekkel szemben is elfogadhatatlan, kifogásolható. Rongálja az iskola, a közösség vagyonát. Írásbeli szaktanári vagy osztályfőnöki intőt kap az adott hónapban.(Osztályfőnöki intést kap, ha igazolatlanul mulasztott.) Írásbeli osztályfőnöki megrovás esetén az adott félévben magatartás jegye nem lehet jobb változónál. Figyelmeztetés ellenére is csúnyán beszél, esetenként trágár szavakat használ.

Rossz: ha a közösség munkáját minden területen szándékosan gátolja. A feladatokból nem veszi ki a részét. Goromba, durva és verekedős társaival szemben. A házirend követelményeit figyelmeztetés ellenére ismételten megszegi, hibái kijavítására a közösség segítő szándéka ellenére sem törekszik. Ha igazgatói intőt vagy megrovást kap (szándékosan okozott testi sérülésért, rongálásért, lopásért, 10 vagy annál több igazolatlan óráért.)

Példás: ha a tanítási órákon figyel, aktív. Az órákra felkészül, képességeinek megfelelő eredményekre törekszik. Felszerelései rendesek, tiszták. Szívesen vállal gyűjtőmunkát, a tananyaghoz hozzáolvas, szorgalmi feladatokat végez, tagja valamely iskolai szakkörnek, énekkarnak, tudása gyarapítására törekszik.

Jó: ha figyel a tanítási órákon, bár nem mindig vesz részt aktívan a tanulásban. Feladatait elvégzi és felkészül az órákra, megbízhatóan dolgozik. Felszerelése általában rendes, tiszta, hiánytalan.

Változó: ha a tanulásban nem kitartó, munkáját pontatlanul végzi. Nem ér el képességeinek megfelelő eredményt, kötelességeit csak biztatásra, ismételt figyelmeztetésre végzi. Felszerelése gyakran hiányos és rendetlen.

Hanyag: ha a tanulmányi munka végzésében megbízhatatlan. Feladatait bíztatás ellenére sem végzi el, kötelességeit elmulasztja. Képességeihez mérten eredményei nagyon gyengék. Taneszközeit gyakran nem hozza el, felszerelése hiányos és rendetlen, ha félévkor/évvégén elégtelen osztályzata van.

Az értékelés célja

• Az önértékelés képességének kialakítása, fejlesztése az életkori sajátosságoknak megfelelően;
• Motiváció az elképzelt és elvárt jövőkép kialakítása érdekében;
• Az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva vizsgálni, hogy a nevelő-oktató munka eredményei mennyiben felelnek meg a pedagógiai programban megfogalmazott célkitűzéseknek;
• Jelezze az érdekelt felek számára a fejlődés, fejleszthetőség lehetőségeit;
• Tájékoztasson az iskola követelményeihez való viszonyról.

Az értékelés alapelvei

• Sokszínű és motiváló hatású;
• Minősítés-központúság helyett fejlesztőközpontú legyen;
• Megerősítő, korrigáló, fejlesztő szerepet töltsön be;
• Folyamatos, rendszeres, egyénre szabott, minden tevékenységre kiterjedő;
• Tárgyilagos, objektív, a személyiséget fejlesztő, segítő szándékú;
• Következetes, szakszerű és felelősségteljes;
• Céljai és követelményei legyenek minden érintett számára előre ismertek.

Iskolánk pedagógusai a Közoktatási törvény 70.§-a alapján értékelik a tanulók teljesítményét. Az értékelés alapja a helyi tanterv tantárgyi követelményrendszere.

A heti 1-2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább egy érdemjegy alapján osztályozható a tanuló. A pedagógus felelőssége a szóbeliség-írásbeliség arányainak megtartása a tantárgy jellegétől függően. A pedagógusok a helyi tanterv alapján összeállított tantárgyi programban határozzák meg a tanévenként írandó felmérések és dolgozatok számát.

• Az első-harmadik évfolyamon, a negyedik évfolyamon félévkor, valamint az 5-8. évfolyamon félévkor az újonnan belépő tantárgyakból szöveges minősítéssel értékeljük a tanuló teljesítményét. A szöveges bejegyzés lehet: kiváló – jó – megfelelt – felzárkóztatásra szorul.
• A 4. évfolyam végén és a felsőbb osztályokban félévkor és év végén az osztályzatok 5 fokozatú skáláját alkalmazzuk. (jeles – jó – közepes – elégséges – elégtelen)
• Kitűnő bejegyzést, szaktárgyi dicséretet kap a tanító, szaktanár megítélése alapján az a tanuló, aki az adott félévben jeles tantárgyi osztályzata mellett kimagasló teljesítményt nyújtott.
• Nevelőtestületi dicséretet kap az a tanuló, aki az adott félévben jeles osztályzatai mellett általánosan is kimagasló teljesítményt nyújtott tanulmányi, közösségi munkájában és versenyeken. A dicséretről az osztályfőnök javaslata alapján a Nevelőtestület dönt.

Negyed- illetve háromnegyed évkor írásbeli értesítést küldünk azoknak a szülőknek, akiknek gyermekei az adott időszakban elégtelen teljesítményt mutatnak, vagy tanulmányi előmenetelükben lényeges lemaradás tapasztalható.

A tantárgyi számonkérés részletes formáit és módját a Pedagógiai program helyi tanterve, a jutalmazás és elmarasztalás elveit, a tanulókkal szemben támasztott egyéb iskolai követelményeket a Szervezeti és Működési Szabályzat, és a Házirend tartalmazza.